Az építésvezető

„A gróf nagysága abban mutatkozott meg, hogy ő volt az a személy, aki képes volt Pest–Buda első állandó hídját megvalósítani, amely megépülésekor tekintélyes, 202 méteres középső nyílásával saját kategóriájában a legnagyobb nyílású lánchíd volt a világon. (Kábelhíd már volt nagyobb.)

Adam Clarknak négy gyereke született, de csak kettő érte meg a magasabb kort. Aránylag fiatalon, ötvenöt éves korában hunyt el, 1866-ban. Nagy embernek kijáró pompával temették el a budi vízivárosi temetőben. (Innen helyezték át a temető felszámolásakor a Kerepesti temetőbe, az Áldásy család sírboltjába.) A hídon fekete zászlók lengtek, a tömeg hálás szívvel emlékezett a resident engineerre. Koporsóját angol zászlóval takarták le.

Hogyan búcsúzhattak 1860. január 3-án Döblingben, ahol a gróf valószínűleg lekísérte a lépcsőn, majd átölelte. Isten segítse Magyarországot! – mondhatta Széchenyi. A híd… – mondhatta Adam Clark, de már nem tudta befejezni a mondatot, mert a gróf megfordult és felsietett a lépcsőn. Mi lenne, gondoltam, ha Széchenyi és Clark egyszer csak megjelenne a Főpolgármesteri Hivatalban? Alighanem rémület…”