Ahol az ősök az ország sorsáról döntöttek – hétvégén kezdődik a KirályFeszt

2021. szeptember 10. 16:32

„A jövő nemzedéke ismerje meg a történelmet, ez ma kulcsfontosságú, mert ha felnövekszik egy generáció, amelynek semmi kapcsolata nincs a múltjával, akkor nem fogja hordozni a szívében azokat az értékeket, amiket az ősök is magukénak vallottak” – mondja lapunknak Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke.

2021. szeptember 10. 16:32
null
Ádám Rebeka Nóra
Ádám Rebeka Nóra

Hunyadi János országgyűlése nem merülhet feledésbe – hangzik el a Magyar Patrióták Közössége által szervezett hagyományőrző forgatag videóklipjében, mellyel a szeptember 11-12-i hétvégén esedékes KirályFesztre hívják az érdeklődőket. A zenés forgataggal egybekötött rendezvényen korhű hagyományőrzők eljátsszák Hunyadi János kormányzóvá választását, emellett látványos harci bemutatók, koncertek, népművészeti vásár, középkori testedzés, állatsimogató és gyereksátor is várja az érdeklődőket.

2020-ban az országgyűlés a Magyar Patrióták Közösségének javaslatára nemzeti emlékhellyé nyilvánította a Királydombot, a középkori rákosmezei országgyűlések helyszínét, ahol királlyá választották Mátyás királyt, ahonnan a magyar vitézek hadba vonultak, és ahol egy ország mondta ki, hogy soha többé nem kér idegen uralkodót.

A KirályFeszt célja, hogy újra visszahozza a köztudatba azt a helyszínt, ahol az ősök az ország sorsáról döntöttek.

A középkori Magyar Királyság országgyűléseit legtöbbször Pest határában, az úgynevezett Rákosmezején tartották. Ez volt az a hely a magyar történelem fényes évszázadaiban, ahol az ország sorsáról döntöttek. Több tízezer ember gyűlt itt össze. Rákosmező a szuverenitás szimbólumává vált, itt artikulálódott az ország közös hangja” – magyarázza Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke.

 

 

A Királydomb

Rákosmezeje egyik központi helye volt a Királydomb, ahol a néphagyomány szerint a király sátra állt. „A magyar történelemnek megvannak a nemzeti emlékhelyei, melyek a magyar történelem sorsfordító színterei voltak. Azt láttuk, hogy a rákosmezei országgyűléseknek semmilyen emléke nincsen. Gyakorlatilag semmilyen hatást nem gyakorol a magyar emlékezetpolitikára,

– világít rá Hetzmann Róbert. „Az egyik a szuverenitás kérdése, hiszen számos olyan törvény született itt, ami a szuverenitást erősítette, illetve itt fogadták el a rákosi végzést is, ami ugyan törvényerőre nem emelkedett, de később hivatkozási alap lett. A végzés azt mondta ki, hogy a magyar rendek többé nem választanak idegen uralkodót, hanem maguk közül választanak királyt. A másik pedig, hogy a népképviselet csírái is innen eredeztethetők Magyarországon, hiszen a későbbi alsótábla gyökerei ide nyúlnak vissza.”

 

 

Kétféle út

A Királydomb sorsa előtt kétféle út állt: az egyik, hogy teljesen beépül, hiszen a terület fele már most is be van építve. A másik út, hogy Magyarország beemeli az emlékezetpolitika sáncaiba a rákosmezei országgyűlések értékeit, hiszen ezek az üzenetek napjainkban aktuálisabbak, mint valaha. „Az európai színtéren ugyanis a legnagyobb közdelem a szuverenisták és a globalisták között zajlik.

A Királydomb emlékhellyé nyilvánításával eldőlt az út. Ez most már egy állami feladat – az emlékhelyet meg kell valósítani mind a fizikai, mind a szellemi térben” – mondja a Patrióták elnöke.

A KirályFeszt egy próbarendezvény, utoljára ekkora lélekszámú események, melyek a területen zajlottak, maguk az országgyűlések voltak. „A jövő nemzedéke ismerje meg a történelmet, ez ma kulcsfontosságú, mert ha felnövekszik egy generáció, akinek semmi kapcsolata nincs a múltjával, akkor nem fogja hordozni a szívében azokat az értékeket, amiket az ősök is magukénak vallottak” – foglalja össze Hetzmann Róbert.

 

 

Programok

A KirályFeszten Agócs Gergely, a Cimbaliband, a Hollóének Hungarica, Pál István „Szalonna” és a Fonó zenekar, valamint Szalóki Ági és zenekara, a Tabulatúra és Waszlavik Gazember László lép fel.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásából megvalósuló rendezvény ingyenesen látogatható.

A családbarát rendezvény egyik legnagyobb attrakciójaként újból felállítják a rekonstruált középkori királyi sátrat, amely a hagyomány szerint Rákos mezejének legmagasabb pontján, a Királydomb tetején állt.

A királyi sátor rekonstruálása

Középkori krónikák és évkönyvek metszeteinek segítségével, tudományos szakemberek bevonásával sikerült újból megtervezni. A sátor a középkorban használt építmények eszmei rekonstrukciója, amely tízméteres magasságával és közel nyolcvan négyzetméteres alapterületével jelenleg a legnagyobb középkori hagyományőrző sátor a Kárpát-medencében.

A KirályFeszt alatt ingyenesen látogatható sátorban az érdeklődők fotófal technológia segítségével megörökíthetik majd magukat a történelmi helyszínen, továbbá megtekinthetik a rákosmezei országgyűlésekről készült animációs filmet is.

Összesen 18 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
mucsay
2021. szeptember 11. 09:06
nem akad a mandinál egy magyar újságíró se? legalább ehhez a témához.
balbako_
2021. szeptember 11. 07:27
Azért egyre többen csatlakoznak a nemzet történelmét felelevenítő játékos ismeretterjesztőkhöz és ez nagyon örvendetes. Hiszen két generációt zárt el a kommunizmus a saját történelmünktől.
Marianer
2021. szeptember 10. 22:46
De miért "feszt"? Igy nevezték eleink az országgyűlést? Jó, hogy nem "Királyshow"
Rasdi
2021. szeptember 10. 19:49
Jó volna mélyebben a társadalmi tudatba építeni a fenti "rákosi végzés" "idegen királyokra" vonatkozó passzusát. Ha már szerencsére megemlítették, jó lett volna beírni az évszámot is. Mert pl. az Anjouk is annak számíthattak a kor fiági leszármazotti szemlélet alapján, hisz csak női ágon voltak Árpád-házi leszármazottak. Hunyadi Mátyás viszont minden vérségi "idegensége" ellenére Hunyady János fiaként már magyarnak számított. A romlás előszelei már az ő fellépését megelőzően megjelentek az "idegen" uralkodók alatt, de majd az ő halála után a ténylegesen "idegenek" uralkodása alatt teljesedett be.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!