Háborúk vagy béke? – Milyen jövőt hozhat Európának Trump újraválasztása

Megbirkózik-e Európa egy újabb Trump-kabinettel – tette fel a kérdést nemrég összeállításában a Deutsche Welle (DW). A szerző, Matthias von Hein azért foglalkozott terjedelmes írásban az egykori elnök esélyeinek latolgatásával, mert mind a közvélemény-kutatások, mind a politikai szakértők egyetértenek abban, hogy Donald Trumpnak reális esélye van visszaszerezni a Fehér Házat a novemberi amerikai elnökválasztáson a republikánusok jelöltjeként. Ugyanakkor „Európában ez „sokak számára aggasztó forgatókönyv” – hívta fel a figyelmet Von Hein.

Az egykori svéd kormányfő Orbánnal és Putyinnal is riogat

A Deutsche Welle továbbá idézte Carl Bildt volt svéd miniszterelnököt is, aki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) által közzétett tanulmányban messzemenő globális következményeket jósolt Trump újraválasztása esetén. „Az Egyesült Államok feladná az eddigi éghajlatpolitikát, és bővítené a fosszilis tüzelőanyagokba való befektetéseket. A NATO – a legjobb esetben is – »bealudna«. 

– fogalmazott az egykori svéd kormányfő.

Sudha David-Wilp, a German Marshall Fund nevű agytröszt berlini irodájának igazgatója a Európa katonai képességei miatt fejezte ki aggodalmát a DW-nek. „Nagyon fontos, hogy Európa katonailag, hagyományos értelemben erős szereplővé váljon,  hogy képes legyen gondoskodni a közvetlen szomszédságában felmerülő biztonsági kérdésekről” – mondta David-Wilp.

„Ezen túlmenően Európának erős partnerré kell válnia Ázsia számára is, amikor az autoriter erők által jelentett külső fenyegetések elhárításáról van szó. Továbbá gazdaságilag is erősödnie kell, hogy felkészüljön egy második Trump-ciklus esetleges védekező intézkedéseire” – tekintett a jövőbe az igazgató.

Német külpolitikai szóvivő: Nem készültünk fel Trump második ciklusára

A lapnak megszólalt Jürgen Hardt, a német szövetségi parlament, a Bundestag konzervatív törvényhozója is, aki azt nyilatkozta, attól tart,

Hardt a DW-nek azt is kijelentette, „kritikusan szemléli Németország külpolitikáját”. 

„Az elmúlt években túl keveset tettünk azért, hogy Joe Biden elnök bebizonyítsa, az Európával együttműködő hozzáállása sikeresebb, mint Trump konfrontatív stílusa”. Majd azzal folytatta, „nem próbáltunk meg közösen kidolgozni egy Kína-stratégiát, és nem tartottuk magunkat a védelmi kiadásokról szóló megállapodásainkhoz sem. Csak az ukrajnai háború nyomására mozdult meg valami” – jegyezte meg a német politikus.

Van, aki szerint „Trump egyenesen ellenségként tekint Európára”

A cikkben Trump NATO-val való kapcsolata is előkerült. Von Hein emlékeztetett arra is, januárban az amerikai elnökaspiráns arra a kérdésre, hogy amennyiben ismét az Egyesült Államok elnökévé választanák, nyújtana-e katonai támogatást az európai NATO-partnereknek, azt felelte,

Ezután hozzáfűzte: „a NATO kihasználta az országunkat. Az európai országok kihasználták”.

Josef Braml politológus szerint ezek a kijelentések arra utalnak, hogy „Trump ellenségként tekint Európára”. A szakértő úgy vélekedett a Deutsche Welle-nek, hogy „Európának csak egy esélye van arra, hogy megállja a helyét a trumpista világrendben:egységes szereplőként kell fellépnie”. Braml hozzátette, „a közös európai kölcsönökből a saját védelmünket is finanszírozhatnánk. (...) F-35-ös vadászgépeket vásárolunk az Egyesült Államoktól, annak érdekében, hogy továbbra is részt vehessünk a nukleáris védelemben. De mit ér majd mindez, ha Trump visszaköltözik a Fehér Házba?” – tette fel a kérdést. 

Végül azt a javaslatot tette, hogy „Franciaországgal és Lengyelországgal egy olyan szélesebb körű katonai és gazdasági együttműködést kell tető alá hozni, amelybe más európai országokat is bevonnak”.

Davosban is kísértett „Trump szelleme”

A Politico arról írt a davos-i Világgazdasági Fórum ideje alatt, hogy „Donald Trump szelleme” mindvégig ott kísértett az eseményen. A svájci Alpokban összegyűlt „vezetők” idegesek, hogy 

– hívta fel a figyelmet a lap. Egy volt magas rangú Trump-kormányzati tisztviselő is megszólalt a Politicónak. Szerinte joggal félnek Davosban, mivel „Trump politikája egy második ciklusban is akadályozná a davosi garnitúra munkáját”.

Azonban már jóval Davos előtt kezdetét vette a „pánikolás” Trump esetleges visszatérése miatt a tengerentúlon. Soros Alex, Soros György fia miután megörökölte édesapja birodalmát 2023 nyarán , a Wall Street Journalnak adott interjújában kijelentette,

Ez arra utal, hogy a Soros-szervezetnek jelentős pénzügyi szerepe lehet majd a 2024-es elnökválasztási versenyben. „Bármennyire is szeretném kivonni a pénzt a politikából, amíg a másik oldal ezt teszi, nekünk is ezt kell tennünk” – magyarázta az örökös.

Szakértő: Trumpnak lennének eszközei, hogy nyomást gyakoroljon a szemben álló felekre

Mi történne Ukrajnával, ha Trump diadalmaskodna az amerikai elnökválasztáson? Tényleg „24 órán belül” elérkezne a béke? Erre próbáltunk nemrég a Mandineren is választ találni szakértő bevonásával. 

Magyarics Tamás Amerika-szakértőt lapunknak elmondta: a „24 órás béke” nyilvánvalóan egy retorikai fogás a volt elnök részéről, de

Mint fogalmazott, az amerikai pénzügyi támogatás csökkentésével rá lehetne bírni az ukrán vezetést, hogy „flexibilisebb legyen a jövőbeli tűzszüneti tárgyalásoknál, hiszen a jelenlegi ukrán követeléseket (a korábbi összes ukrán területről való orosz kivonulást) nem lehet tárgyalási alapnak tekinteni”.

Magyarics az elhangzottakhoz hozzátette azt is: az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy Oroszország megerősödjön, és Ukrajnának is engedni kell, tehát minden orosz követelés teljesülését Trump sem fogja hagyni, mindkét félnek fel kell adni valamit a követeléseiből. 

***

Nyitókép: PATRICK T. FALLON / AFP