A német vállalkozásoknál nemzetközi összevetésben igen gyakran fordulnak elő korrupciós ügyek az EY felmérése szerint, amelyről szerdán számolt be a német sajtó. A német cégek 26 százalékának volt legalább egy korrupciós ügye.
Az EY nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó cég 59 országból összesen 2700 vállalatigazgatót, felügyelőbizottsági tagot, pénzügyi igazgatót, belső ellenőrzési és jogi osztályvezetőt kérdezett meg az adott országban és vállalatnál megmutatkozó korrupcióról. A válaszok alapján Egyiptomban, Nigériában és Kenyában a leginkább elterjedt a korrupció, a megkérdezettek 100, 88, illetve 87 százaléka mondta azt, hogy a megvesztegetés mindennapos gyakorlat.
Németország a vizsgálatnak ebben a metszetében az átlagnál jóval tisztábbnak tűnik, csupán 6 százalék tapasztalja, hogy a korrupció mindennapos jelenség, míg az Egyesült Államok esetében 22 százalék, Spanyolország esetében 28 százalék, Olaszország esetében pedig 69 százalék vélekedik így. A 6 százalékos mutató azonban nem azt jelenti, hogy a német cégek alig próbálkoznak vesztegetéssel javítani az üzletmeneten.
Erre utal a felmérés egy másik eredménye, amely szerint a német vállalkozások 26 százalékánál tártak fel az utóbbi két évben legalább egy korrupciós ügyet. Ez valamennyi fejlett ipari országot tekintve a legmagasabb arány, és több mint a duplája a nyugat-európai országokat jellemző 12 százalékos átlagnak. Magasabb értéket csak Egyiptom, Nigéria, Namíbia és Kenya esetében mértek az EY vizsgálatában. A kutatók szerint a feltárt esetek kiugróan magas száma nem a gazdasági bűnözés elharapózásának tulajdonítható, hanem inkább a korrupció visszaszorítására tett erőfeszítéseknek.
A német cégek tudatossága az utóbbi években jelentősen erősödött, a felmérésben megkérdezett vállalkozások 96 százalékánál vezettek be korrupció-ellenes előírásokat, míg a globális átlag 85 százalék. A cégek 48 százaléka számolt be arról, hogy már alkalmazták is az előirányzott szankciókat, míg világszerte 35 százalék ez az arány - emelte ki Stefan Heissner kutatásvezető a Handelsblatt beszámolója szerint.
Szintén fontos tényező, hogy a megvesztegetés inkább a külföldi üzleti kapcsolatokban fordul elő, és nem belföldön. Ezt mutatja, hogy elsősorban a főleg a külpiacokon érdekelt óriásvállalatokra jellemzőek a korrupciós esetek, aminek az lehet a magyarázata, hogy sok országban továbbra is szokás kenőpénzt fizetni.
A Handelsblatt összeállítása arra is rámutat, hogy a megvesztegetés nem mindig racionális eljárás. Például az utóbbi években súlyos korrupciós botrányokba került Siemensről kiderült, hogy az Enel olasz gázszolgáltató menedzsereit annak ellenére vesztegették meg, hogy a beszerzés tárgya, egy bizonyos típusú Siemens-gázturbina iránt olyan nagy volt a kereslet, hogy a megrendelők szinte sorban álltak azért, hogy vásárolhassanak a német konszerntől, vagyis a kenőpénz teljesen felesleges volt.
A berlini kabinet tudta, hogy az atomerőművek leállítása rossz ötlet, mégis megtették. Most pedig állítják, hogy a Cicero magazin ferdít.
A lengyel külügyminiszter szerint az ukrajnai háború agresszorával szemben keménynek kell lenni.
Másokat a koffeinmérgezés tart ébren éjjel, engem a német gazdaság horrorisztikus számai.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Gyanúsan alacsony összegért juttatta saját tulajdonba a XVI. kerületi székházat az MSZP helyi elnöke, Csizmazia Ferenc.
EP-képviselőknek nem tetszik, hogy nagy nemzetközi cégek olyan felületeken, csatornákon hirdetnek, amelyek oroszbarát narratívát közvetítenek.
A kérdés a kábítószer termesztésére, birtoklására és korlátozott személyes használatára is vonatkozik majd.
