A fél Balatont ellocsoljuk egy év alatt!

2022. július 31. 11:49

A rendkívüli aszály miatt tavak és folyók száradnak ki. A természet szenved, ami Ljasuk Dimitry környezeti aktivistát és független filmest (az ő alkotása a Tisza nevében című film) is elkeseríti.

2022. július 31. 11:49
null
Sal Endre
Sal Endre

A Tisza-tó nagykövetének szokták nevezni, hiszen csodás természetfilmeket készít a tóról és akkor is sokat írtak róla az újságok, amikor a covid legsötétebb időszakában fél évig elvonult a Tisza-tónál egy apró félszigetre és ott meditált a világ dolgairól. Az erről készült nagyjátékfilmet, Jóreménység-sziget címmel szeptembertől mutatják be. A magyar édesanyától és ukrán édesapától származó környezeti aktivista is szomorúan nézi, hogy kiszáradnak a tavak és folyók. Persze ő is látja, ez egy folyamat része, az ember hatására változik a Föld klímája, s nem a jó irányba.

„Megnéztem a KSH adatait és számoltam egy kicsit: éves szinten a mezőgazdaság és a lakosság annyi vizet használ el, mint a fél Balaton víztömege. És ebben a statisztikában nem szerepel, hogy az ipar mennyit visz el. Mondhatni, a Balaton felét ellocsoljuk. Döbbenetes adat!” – mondja Ljasuk Dimitry, aki szerint a megoldás az lenne, ha

további víztározókat építenének, hiszen meg kellene tartani a vizet,

mivel kevés folyó ered Magyarországon, a legtöbb csak átfolyik az országon. Nem mellékesen, a Tisza-tó is víztározó, csak a természetnek köszönhető, hogy ilyen csodás díszletet kapott. Utólag már több tanulmány kimutatta a folyószabályozással is sokat ártott az ember a természetnek, de a kényelme nem ismer határokat. Elvezetjük a folyókat, megisszuk, elhasználjuk a vizüket, majd a szennyvizet visszaeresztjük…

Ljasuk Dimitry (balra) és Szendőfi Balázs a Tisza közepén... Fotó: Facebook/Ljasuk Dimitry Films

„A Tisza-tó szerencsére még jó állapotban van, bár 50 centivel leeresztették, hogy mentsék a menthetőt és hogy Szolnoknak legyen ivóvízellátása. A tó felső részén sok helyen már kilátszik az iszap, de mi ez ahhoz képest, amit például a Tiszán vagy a kisebb folyóknál látni.” A filmes környezetvédő szerint nem kérdés (hiszen erről törvény rendelkezik), hogy elsődleges a lakosság vízellátása, meg a mezőgazdaság és az ipar vízigénye, de az már nagyon nem jó, hogy a folyók és tavak érdeke csak sokadik tényező. Egy kiszáradt folyónál ugyanis hihetetlen károk keletkeznek a természetben. Szerinte a politikának lépnie kellene, mert évről évre egyre rosszabb a helyzet. Szemléletváltásra van szükség, fejlesztésekre és rá kellene venni az embereket, hogy figyeljenek jobban a vízfogyasztásra.

Ha csak mindenki 10 literrel kevesebbet fogyasztana naponta, már jobb lenne a helyzet. Ami már azzal megspórolható, ha az emberek nem nyitott csap mellett mosnának fogat, hát, még ha fürdés helyett zuhanyoznának.” Ljasuk Dimitry szerint az is aggasztó, hogy a szinte kiszáradt folyókba ugyanúgy ömlik a jó esetben tisztított szennyvíz, ami komoly vízminőség-romlást jelent. A filmes fesztiválokon rendszeresen díjnyertes környezetvédő Szendőfi Balázs és Fehér Zoltán társaságában folyamatosan forgat a Tisza-tavon és a Tisza teljes hazai szakaszán, Ember alkotta paradicsom címmel egy újabb filmjük készül el jövőre. De ők is tudják, ha a tendenciák nem változnak, idővel a Tisza-tó is bajba kerülhet. 

Összesen 37 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
12345
2022. július 31. 22:59
azt elmagyarázná nekem valaki hogy miért lesz azzal kevesebb víz a folyóban ha pl dupla mennyiségű vízzel zuhanyozom le? tudtommal onnan veszik ki a vízet és oda is folyik vissza, akkor hol a veszteség?
K Peter
2022. július 31. 17:30
A Tisza-tavat ma már nem igazán lehet víztározónak nevezni, mert ha jól tudom, több, mint kétharmada feltöltődött, elmocsarasodott a kialakítása óta. Víztározónak tervezték, de az akkori vízügyi szakma nagy előrelátással és szakértelemmel nem számolt azzal az aprósággal, hogy a Tisza a hordalékával feltölti a kialakított tározót. Egy 14 éve írt, 2008-as cikkből, ahol a nemzeti park igazgatójával beszéltek: „Aradi Csaba rámutatott: bizonyos területeken a Tisza-tó feltöltődése már kritikus, van ahol a ladik megfeneklik, máshol pedig a korábbi 10 méteres mélység 1,5 méterre csökkent.” Még újabb 50 év, és a Tisza-tó gyakorlatilag eltűnik, ott lesz víz, ahol kotorják, meg ahol a Tisza folyik. A Tisza-tó klasszikus példája a vízügy katasztrofális tevékenységének. A megoldás nem mesterséges tározók építése, hanem a folyók környezetében szép számban és nagy területen megtalálható mélyárterek kihasználása, tározóként való használata – csak az nem hoz pénzt a mesterséges tározókban és az ahhoz tartozó gátak építésében érdekelteknek.
pepita
2022. július 31. 14:51
Ez a faszi is miért nem otthon okoskodik, osztja az észt. Takarodjon haza és tegyen ott rendet. A Tiszát ők tették tönkre . ( erdőpusztítás, PET palackok szutyok- kosz az árterekben)
cartwright
2022. július 31. 14:29
ez most itt ukrán propaganda? tele a hócipőm az ilyen fél éve környezetvédő aktivistákkal, ahogy Grétácska is menjen inkább újra iskolába a változáshoz talán előbb le kéne lőni a Haarp-ot, utána 10-20 év és visszaáll téli csapadék a KM-be, akkor majd megint az árvíz lesz a probléma
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!