Puzsér gyanakszik a dalai láma pedofil hajlamaira, Dopeman szerint nyugati kultúrákban is fellelhető a nyelves puszi

Nagy vihart kavart, és egész hétre témát szolgáltatott a honi közéletnek a dalai lámáról készült hétfői videó, melyen a tibeti vallási vezető – akit ebben a cikkünkben részletesen is bemutattunk – arra szólít fel egy kisfiút, hogy szopkodja a nyelvét. 

Előtte egy szájrapuszi is elcsattant. Az érdekes jelenet sokakból megbotránkozást keltett, az emberek két részre szakadtak: egyesek szerint ez undorító, mások szerint a láma csak viccelt, és különben is, ez egy sajátos tibeti gesztus, amit a nyugatiak nem érthetnek meg.

„Hol a poén? Ha csak az nem az, hogy a dalai láma pedofil. Mivel lehet ezt magyarázni? A dalai láma megbuggyant? Már nincs a józan ítélőképességének birtokában. Mert a pedofilnak – ami a látszat alapján most az egyetlen megfejtés – most ki kellen dolgozni egy alternatíváját. Mondjuk a dalai láma hülye: alzheimeres, és nem tudja, mi fér bele. Ezek egyike sem megalapozott, hogy komoly pofával rá merjem mondani, hogy lehet” – vezeti fel gondolatmenetét a kritikus, amit így folytat: „Mi lehet ez azon kívül, hogy a láma szeretné, hogy kisfiúk nyalogatnák a nyelvét.”

Erre a szereplőtárs felhozta, hogy a nyelvöltögetés egy tibeti szokás, de aztán közösen leszögezték: különbség van a közeli nyelvmutogatás és a nyelvszopogatás között.

„Itt az ember, nem egyszerűen megütközik valamin, ami idegen az ő kultúrájától, hanem nagyon keményen elkezd gyanakodni, hogy itt az idegen kultúra értelmezési hálójával van elleplezve valami förtelmesebb” – mondta Puzsér.

Az ügy az ATV új műsorában, a Csatt2-ben is szóba került, ahol a buddhista főiskolát végzett Dopeman megvédte a dalai lámát.

„Olasz kultúrában, Michael Corleone és Fredo olyan szenvedélyes csókot dobott....” – kezdte Dopeman

„... hogy Brezsnyev és Honecker is elbújhat” – fejezte be a rapper mondatát a 24.hu újságírója, Nagy József.

Dopeman hozzátette: ő nem látott ebben semmiféle szexualitást, és úgy véli, a gyerek sem érezte magát kellemetlenül. Azt is leszögezte azonban: a láma nem véletlenül kért bocsánatot, mert nem szabad olyan módon működnie egy vallási vezetőnek, hogy az emberekben megosztottságot okozzon.

Szerinte bocsánatkérés elsősorban ezért volt indokolt, nem a nyelvpusziért, ami „a tibeti buborékban egy működő történet”.

Nyitókép: Képernyőmentés, Mandiner