Az Eurostat adatai kimutatják, hogyan alakult az egyes EU-tagállamok energiaára az elmúlt években: a rezsicsökkentés miatt hazánkban volt a legolcsóbb az áram és a gáz az EU-ban – és esélyes, hogy a rezsicsökkentés korlátozása után is így marad.
A tegnapi napig fenntartott általános magyarországi rezsicsökkentés nyomán, az elmúlt években a hazai lakossági fogyasztók által fizetendő díjak egyre inkább leváltak a többi uniós országban fizetett díjak szintjétől.
Az Eurostat adatsorai kimutatják, miként alakult az egyes uniós tagállamok energiaára az előző években, 2017 első félévétől 2021 végéig, euróban számolva, félévenkénti bontásban. Külön megjegyzendő, hogy az Eurostat a gázárat nem köbméterenként, hanem az áramhoz hasonlóan kilowattóránként számolja.
Az adatokat böngészve látható:
A kormány szerdai sajtótájékoztatóján ugyanakkor Gulyás Gergely azt jelentette be: a csökkentett gáz- és áramár csak az átlag magyar háztartás fogyasztásának mértékéig marad érvényben, aki többet fogyaszt, a többletet piaci áron fizeti ezután.
Ma a háztartások átlagos havi fogyasztása Magyarországon villamosenergia esetén 210 kilowattóra/hó, földgáz esetén 144 köbméter/hó.
Az így emelkedő, de az átlagfogyasztás szintjéig még mindig korlátozott lakossági rezsiköltségek ugyanakkor valószínűsíthetően még így is a legalacsonyabbak között lesznek a mai európai árkörnyezetben.
Az EU-tagállamok gázárainak alakulása (forrás: Eurostat)
Gázár
Az Eurostat adatsorai alapján a gázfogyasztás terén, 2017 első félévében Magyarországon, euróban számolva 2,77 eurócent volt a kilowattóránkénti díj. Ugyanekkor az EU átlaga 4,3 eurócent volt.
Hazánkban az euróban számolt gázdíj a legtöbb félévben csak csökkent az elmúlt években – 2021 második félévére 2,4 eurócentre zsugorodott.
2021 második félévében Dániában 6,77 eurócent, Olaszországban 7,37 eurócent, Spanyolországban 8,49 eurócent, Görögországban 9,51 eurócent volt.
Áramár
Az áram tekintetében Magyarországon 2017 első félévében 8,86 eurócent volt a kilowattóránkénti díj. Az EU átlaga ebben az időszakban 12,71 eurócent volt.
2021 második félévére a magyar díjazás 7,89 eurócentre csökkent.
Ebben az idősávban az EU átlaga 15,15 eurócentre – a magyar ár közel duplájára – emelkedett.
Spanyolországban ugyanekkor már 18,78 eurócent, Belgiumban 20,15 eurócent, Írországban 24,20 eurócent volt az áram kilowattóránkénti díja.
Fotó: MTI
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Egy felmérés szerint minél erőteljesebb világszerte az LMBTQ-kampány, annál több a zaklatás és erőszak a közösség tagjai ellen.
Az egyensúlyozó magyar politika jó, de veszélyes lehet, véli Sumantra Maitra, az American Ideas Institute kutatási igazgatója.
Milyen hatása lehet az EP-választásnak az EU intézményi változásaira, stratégiai irányaira? Lesz-e geopolitikai tényező Európa, és hídállam Magyarország? Két EU-szakértőt kérdeztünk podcast-műsorunkban.
A külügyminiszter Milorad Dodik boszniai szerb vezetővel tartott közös sajtótájékoztatót.
Tomasz Grosse szerint az Európai Unió államszerű szerveződéssé alakul át, az új európai állam azonban nem demokratikus.
Jelenléte betöltötte az egész teret, és megtelének mindnyájan a Magyar Péter iránti hamis szeretettel és reménységgel, holott azt sem tudják vala, kicsoda.
Matús Sutaj Estok úgy fogalmazott, hogy az egyik verzió szerint a bűncselekmény hátterében „bizonyos emberek csoportja” állhat, amelynek tagjai „egymást bátorították, illetve támogatták e bűncselekmény elkövetésében”.
