A sorkatonaság egy faszság

Nem tudom, ki az a Schmidt Mária és mi köze a témához. Nyilván minimum hadügyminiszter szeretne lenni. De arra kijelentése alapján láthatólag alkalmatlan lenne. Az ukrajnai háborúban jól látható a sorkatonai rendszer alacsony hatékonysága, hisz mindkét oldalon törvényileg kötelezett sorkatonák szolgálnak. Akiket sokszor akaratuk ellenére, erővel kényszerítve soroznak be és visznek a frontra. Elkötelezettségük, moráljuk, kiképzési szintjük alacsony, az első adandó alkalommal megadják magukat, hogy mentsék az életüket, és általában nem szívesen szolgálnak olyanoknak, akik kényszerítik őket vagy esetleg fel is áldozzák, hisz számukra csak számok. A második világháborúban is csak azért működött, mert a vörös hadseregben csak az előre haladás esetén volt némi túlélési esély, a menekülőket ugyanis lelőtték a saját tisztjeik. Ez is csak azért működött, mert többszörös emberanyag fölényben voltak és egy diktatúrában éltek. A konklúzió, hogy bármilyen haderő csakis önkéntes alapon lehet hatékony és erős. Az igaz, hogy ez nem csak hivatásos állomány lehet, és az alapkiképzésben részesültek a lakosság minél nagyobb számára való kiterjesztése egy ország védelmi erejét jelentősen befolyásolja. De csakis önkéntes alapon. Itt is figyelembe kell venni azonban, hogy a mai világban senki nem teheti meg, hogy akár csak időszakosan is feladja a munkahelyét vagy a karrierjét. Azt amellett kell megoldani. Akár hétvégi katonaság, akiknek van egy főállása, hétvégéiken és szabadnapjaikon pedig kiképzési kurzusokra jelentkezhetnek és vehetnek részt, ahol különböző kiképzési szinteket, rangokat érhetnek el, ezért pedig napidíjat kapnak. Ők azok, akik háború esetén mozgósíthatók lehetnének honvédelemre, amit vállalnak. Akik önkéntesek, elkötelezettek és felkészültek, de nem hivatásosak és nem tartalékosok. Ez az, ami a lakosság nagy rétegére kiterjeszthető és pótolhatná a sorkatonaságot.

Simán felvállalom, hogy részemről felejtős ez a "nőket a lőtérre" védelmi stratégia, velem a haderő nem volna kisegítve. A hozzászólásokból meg simán kiderül, hogy nem is kell ide külső ellenség, a fegyverfétisre izguló csapat lazán megfojtaná a békésebb arcokat. (Bár azt gyanítom, a tesztoszteron-túladagolt szájhősök esnének hasra először a saját lábukban...)

Megszületett végre a nemzeti minimum: egyetértünk és normálisan megvitatjuk.

Azok alapján, amit apám mesélt (nem voltam katona), nem volt sok értelme már akkor sem. Elhanyagolt, rossz állapotú felszerelés, kibelezett, szétlopott M-zárolt tartálykocsik, stb. A lövészeten 9 lőszerrel tanították meg a bakát lőni (3 egyes lövés, 3 rövid sorozat), és ha nem találta el a céltáblát a katona, akkor a kiképző tiszt odament a céltáblához, és golyóstollal kilyuggatta. Azon felül, hogy azok akik katonák voltak elmondhatják, hogy "bezzegmimégigaziférfiakvoltunk", leginkább golyófogókat képeztek, akik 1-2 napig tarthatnák fel az ellenséget.