Elindult ez a graffitis kezdeményezés, az ötlet jó

„Elindult ez a kezdeményezés, amely révén Marosvásárhely ismert arcai kerülnek fel graffitiként elhanyagolt, vagy kellően ki nem használt falfelületekre. Az akciót támogatja a helyi önkormányat, a helyi múzeum de még a Azopan Fotóarchívum is. Bár az ötlet jó, a végeredmény visszás: a falakon csupa befolyásos román és magyar férfi és két román nő. Nem került be a válogatásba egyetlen magyar nő sem, egyetlen roma sem és egyetlen zsidó sem.

Nem történik más, megint, mint szimbolikus hatalomgyakorlás és kizárás – és ez, pont Marosvásárhelyen, ahol az etnikai, közösségi konfliktusoknak oly hosszú és véres története van nagyon veszélyes.

Ott a helye a köztereken legalább Erdélyi Lajosnak, az Auschwitzből visszatért csodálatos újságírónak, fotográfusnak. Rafi Lajosnak, Marosvásárhely szülöttjének, a legismertebb erdélyi magyar-gáborcigány költőnek. Ott a helye Puczi Bélának és vele az 1990-es eseményeknek a roma-román-magyar kapcsolatok szimbolikus alakjának (különösen úgy, hogy Budapesten már van emléktáblája).

És akkor a nők, a magyar nők, akiknek szintén látszania kéne a alakon. Kit említsek? Teleki Gemmát – a grófkisasszonyból lett virágárust, aki a konformitások városában demonstrálta egy életen át, mit jelent tenni a tekintélyre, a kivagyiságra? Mit jelent ragaszkodni a városhoz? Illyés Kingát? Akinek egész pályafutása arról szólt, hogy lehet széllel szemben, politikai, intézményes elnyomással szemben is hiteles maradni, egyedül is állni a színpadon? Megannyi megannyi megrázó női sors. Ott a helyük a szemünk előtt.

Soós Zoltán kérlek, tegyetek azért, hogy kiegyensúlyozott legyen a városkép. Ha pénz kell ehhez, szóljatok, összeadjuk, segítünk. Muszáj ebben a városban kiegyensúlyozottságnak, tapintatnak lennie.

Fel a falakra a helyi magyar nők, zsidók, romák arcképeivel is, olyan jólesne rájuk köszönni nap mint nap!”

Nyitókép: 3g HUB Facebook-oldala