A neoliberalizmus agóniája és egy új fejlődési modell keresése
„Az elmúlt hónapokban sorozatos tüntetések és utcai összecsapások rázták meg a latin-amerikai térséget, a karib-tengeri, régóta csak negatív hírekkel szolgáló Haititól a sokáig szabadpiaci mintaállamnak tartott Chiléig. A tiltakozások nemzetközi, dominószerű jellege miatt a jelenséget a helyi elemzők mérsékelt kreativitással az arab tavasz után latin-amerikai tavasznak nevezték el.
Az eltérő égövi sajátosságok miatt valójában a kérdéses nemzetek nem mindegyike ismeri a „tavaszt”, és ez csak egy a sok eltérés közül. Az események elemzésekor természetesen figyelembe kell vennünk az egyes országok politikai és társadalmi jellemzőit, közelmúltbeli fejlődési pályáját. Azonban a történések hullámszerű lefolyása nem véletlen, ahogy a térség történetében korábban is számos példa volt »összehangolt« regionális politikai átmenetekre.
A baloldali fordulat részeredményei és egy törékeny középosztály felemelkedése
Ilyen átmeneteknek tekinthetők olyan periódusok, mint pl. a 80-as évek latin-amerikai demokratizálódási hulláma, amely a gazdaságban egybeesett az import-helyettesítő iparosító gazdasági modell végével és a neoliberális dogma diadalával. Vagy a későbbi baloldali fordulat, amely a venezuelai Chávez (1999) és a brazil Lula elnök (2002) felemelkedésével kezdődött, jelezve e neoliberális politikák sikertelenségét. Az előbbi átmenet kudarca a kilencvenes évek végére döntően három fontos okkal magyarázható:
1. A nyolcvanas-kilencvenes évek neoliberális reformjainak társadalmilag káros következményei (minimálbér zuhanása, munkanélküliség növekedése, társadalmi egyenlőtlenségek növekedése 1980 és 2004 között) és az ezeket követő tiltakozások. 1999-ben a latin-amerikai népesség kb. 9%-a volt munkanélküli és 43%-a a szegénységi küszöb alatt élt. A neoliberális gazdaságpolitika olyan országokban alkalmazta a washingtoni konszenzus pontjait, és építette le a még létező szociális hálót, ahol igazából soha nem is létezett jóléti állam, és az intézményrendszer eleve hiányosan épült ki, a hatalmas jövedelmi különbségek pedig több száz éves múltra tekintenek vissza.
2. A demokrácia kiüresítése és formális-reprezentatív funkcióira való szűkítése, az állampolgár politikai szerepének korlátozása, a népesség széles csoportjainak kizárása a piac és a »fejlődés« áldásaiból.”
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
A felhívást Lotte Knudsen, az Európai Uniónak az ENSZ Emberi Jogi Tanácsánál (UNHRC) akkreditált nagykövete tette közzé Genfben.
Kósa Lajos szerint erre a napra tüntetést szervezni „a normális gondolkodás teljes hiányát” jelzi.
A magyar hokiválogatott parádés szombati győzelme és feljutása után most már dicsérik a játékosok Don MacAdamet, aki nem marad a posztján.
