Pünkösdkor mint szélvész és tűzvész mutatkozik be a Nemzet lelke – a Tűzláng mindenkire leszáll
Az emberiség mindig az Isten útjain jár. Akkor is, mikor nem azt az utat tapossa, amit az Úr szán neki. Kozma Imre atya írása.
Ha valóban hallgatunk Benedekre, akkor ő Ferenchez vezet minket.
„»Ferike« nem is igazi pápa, Benedek volt az – hallani gyakorta még hazai katolikus körökben is. Koronkai Zoltán szerint azonban hamis dilemma, hogy választani kell a német »konzervatív filozófuspápa« és az olasz-argentin »liberális reformer« között. A jezsuita rend tartományfőnökének sociusa (segítője) Ferenc csíksomlyói látogatása elé írt nagyszabású pápaelemzésében kimutatja: lényegi kérdésekben (menekültügy, egyházi reformok, gyerekmolesztálások, Európa) azt képviselte már Benedek is, amiért ma Ferencet gyakran támadni szokták.
A küszöbön álló csíksomlyói pápalátogatás előtti fejlemények is megmutatták: keresztény körökben sokakat megoszt a »Ferenc vagy Benedek«-kérdés. Vannak, akik az égbe magasztalják a jelenlegi pápát és lesajnálóan nyilatkoznak XVI. Benedekről. Egy neves teológusnő például így dicséri a jezsuita pápát: »Ferenc az első pápa, aki nem csupán egyéni bűnökről beszél, hanem strukturális bűnökről is«. Csakhogy erről már Szent II. János Pál is beszélt, olyannyira, hogy a Katolikus Egyház Katekizmusába is bekerült a fogalom (vö. 1869 pont). Mások – és Magyarországon ez a nézet elterjedtebb – Benedeket tartják az igazi vonatkoztatási pontnak, szerintük »Ferike« – ahogy egyes körökben emlegetik – nem is igazi pápa. A különféle összeesküvés-elméletek is termékeny talajra hullanak nálunk.
Vagy-vagy. Ferenc vagy Benedek. Elszomorít ez a megosztottság, bármelyik oldalra tekintek is: a Ferencet magasztaló és Benedeket lesajnáló, de a fordított nézőpontok egyikével sem tudok egyetérteni. Persze világos, hogy Joseph Ratzinger és Jorge Mario Bergoglio más világból jöttek, más tapasztalatokkal, más temperamentummal – a csíksomlyói történelmi látogatás előestéjén mégis szeretnék néhány szempontot hozni, amelyek segíthetnek, hogy ne egymás ellenében, hanem egymást kiegészítve értelmezzük a két pápát.”