A kisebbségvédelmi csomag esélyt adna a határon túli magyaroknak

„Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója európai polgári kezdeményezést indított a magyar kormány jelentős anyagi támogatásával, hogy az Európai Unió tagállamai területén élő őshonos kisebbségek védelmét előmozdítsa (ez az úgynevezett Minority Safepack). Az interneten és papíron is aláírható folyamodvány támogatói arra kérik az EU-t, hogy biztosítsa a nemzeti és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmét a kulturális és nyelvi sokszínűség jegyében, vagyis – leegyszerűsítve – az unió adjon jogokat a nemzeti közösségeknek.

Erre azért van szükség, mert a migránsokat bőke­zűen támogató EU jelenleg képtelen az őshonos nemzetiségek jogait szavatolni. Gondoljunk csak a szlovák és cseh részről mai napig hatályban tartott Benes-dekrétumokra vagy a romániai önkényes iskolabezárásokra. Pedig a nyelvi és kulturális sokszínűség megőrzése deklarált európai értéknek számít, és nem szinonim fogalom a gyakorlatban párhuzamos társadalmakat jelentő multikultival.

A kezdeményezők fellépése azért is időszerű, mert jelenleg az uniós jog csak nagyon kis mértékben érinti a nemzetiségeket, meghagyva az egész kérdéskör szabályozását a tagállamoknak. Csak olyan általános emberi jogi szabályok léteznek, mint amilyen a hátrányos megkülönböztetés tilalma, ám ezek a közösségi nyelvhasználat és a nemzeti szimbólumok szempontjából alkalmazhatatlanok. Elsősorban ennek tudható be, hogy a felvidéki és az erdélyi magyarok nem kapják meg az ­uniós intézményektől a remélt támogatást. Ami a kisebbségek jogainak nemzetközi védelmét illeti, az Európa Tanács európai szintű kisebbségvédelmi szabályozást fogadott el, aminek az unióhoz képest több, összesen 47 ország – köztük a magyar szempontból fontos Szerbia és Ukrajna – a tagja.”