Ünnep-rontás - Nem vagyunk vevők erre!

„Október közepe se volt még, odakinn legszebb arcát mutatta a vénasszonyok nyara. Befordulva a szupermarketbe azonban mintha egy fura ünnep-központ raktárában jártam volna: az egyik polcon faragni való dísztökök, mellette halottak napi mécsesek és művirágok sorakoznak, egy sorral odébb pedig Mikulás csokik olvadoznak a napsütésben szaloncukrok és karácsonyi díszek társaságában. Épp csak a húsvéti nyuszik hiányoznak a katyvaszból. Végtelenül szomorú és lehangoló látvány…

Milyen társadalom az, ahol annyira devalválódtak a nagy ünnepek, hogy a kereskedelem meg meri tenni, hogy meg se várja az egyik elmúltát, már odatolja elénk a következőket is? Pedig ha mindig karácsony van, sosincs karácsony, ugyebár… Ha az ünnepek rendje feloldódik a profitmaximalizáló gyorshajtásában és a vásárlás kényszerességében, nincs fókuszálás sem a halottainkra, sem Szent Miklós kedves ünnepére, de Jézus születésére és feltámadására sem.”