A nők hatalma és felelőssége

„A férfi-nő kapcsolatok milyensége alapjaiban határozza meg életünket. Ha van bennünk tartás, ha nőiségünket értékként éljük meg, az oly sokat hiányolt kölcsönös tisztelet és megbecsülés vágyott megtapasztalása is lehetséges. Ha lányok és fiúk ennek mentén kapaszkodnak össze, kapcsolatuk erősebb lesz, önértékelésük stabilabb, s ebből a társadalomra nézve is megannyi pozitív következmény fakad: kevesebb válás, több gyermek, összetartóbb családok, közösségek.

Anyaként ugyancsak kitüntetett helyzetben vagyunk: gyermekünk test a testünkből, a fogantatástól olyan kötelék jön létre anya és gyermeke között, melyet az apák hiába is vágynának. Ebből a természetből adódó helyzetből fakad különös felelősségünk is, mégpedig az elszakíthatatlan lelki köldökzsinóron folyó táplálással: gyermekeink lelki fejlődése, szociális nevelése kapcsán. A mi gyermekeinket nem a radikalizálódástól, sokkal inkább az önzéstől, a felelősségvállalás hárításától és a nihilizmustól kell féltenünk. Ha a feltétlen szeretet mellett világos határokat is szabunk számukra, ha megtanítjuk őket, hogyan különböztessék meg a jót a rossztól, már többet tettünk, mint sok tudós vagy politikus együttvéve.

Egy társadalomról sokat elmond, hogy milyenek annak nő tagjai – az elvárt tisztelet és a női szerepek indokolt megbecsülése mellett, ezért a Nőnap kapcsán saját felelősségünkről is érdemes gondolkodni.”