Az SZDSZ nem ismert pardont

2016. december 19. 13:45

Ha a posztkommunista MSZP fekszik keresztbe rendszerváltó törekvéseinkkel, azt még megértettem volna. De hogy ezt egykori ellenzéki társaink teszik, azt valóban csalódásként éltem meg. Interjú.

2016. december 19. 13:45
Kónya Imre
Magyar Nemzet

– A könyvét mégis átlengi egy kis pesszimizmus.

– Én inkább realizmusnak mondanám. Nem legendáriumot akartam ugyanis írni, hanem a valóságot. És tény, hogy az Ellenzéki Kerekasztal-os kegyelmi állapot a választások után megszűnt. Ha a posztkommunista MSZP fekszik keresztbe rendszerváltó törekvéseinkkel, azt még megértettem volna. De hogy ezt egykori ellenzéki társaink teszik, azt valóban csalódásként éltem meg. (…)

– Hogyan élte meg ezeket a helyzeteket? Többször is azt írja, nagyon bízott benne, hogy valamiféle nemzeti minimumban meg tudnak állapodni egymással a pártok. Nem sikerült.

– A politikai csaták természetesek voltak, nem azt vártam az ellenzéktől, hogy ne kritizálja a kormányt. Jobb a legkeményebb ellenzék is, mint amikor egyáltalán nincs ellenzék. Az a magatartás, amit az akkori ellenzéki pártok folytattak, egy bejáratódott demokráciában semmi zavart nem okoz. De ez speciális időszak volt. Az emberek csalódtak a rendszerváltásban. A kormány állandó támadása, hitelességének kétségbevonása a demokráciába vetett bizalmat is aláásta. És még egy nagy baj volt.

– Mi?

– Az, hogy leginkább a múlthoz való viszonyulás, a tradicionális értékek és a nemzeti összetartozás értelmezése körében folytak késhegyig menő viták a koalíció és az ellenzék, valamint az ellenzék mögött álló, a nyilvánosságban gyakran szereplő értelmiségi megmondóemberek között. Ebben a harcban a koalíció vesztésre volt ítélve. A társadalomból kiirtott értékek helyreállítása ugyanis nem a politikusok feladata. Ám miután azt tapasztaltuk, hogy a hasonló értékeket valló értelmiség nem meri, illetve megfelelő sajtóháttér hiányában nem is tudja ezt a feladatot vállalni, mi, akiket nem tudtak a nyilvánosságtól elzárni, ezt is megpróbáltuk magunkra venni. Ez amolyan misszionáriusi feladat volt, de a misszionáriusokat az emberek nem szokták megválasztani. Megjegyzem, hogy ennek ellenére, a térségben egyedüliként, a mi kormányunk tudta végigszolgálni a rendszerváltás utáni első ciklust, a mögötte álló koalíciós képviselőcsoportoknak is köszönhetően.

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 80 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
moricka13
2016. december 20. 17:44
Kónya Imre! Tetszett volna akkor elmondani és leírni, amit az SZDSZ művelt, vagy ha nem, hát lemondani!
enes
2016. december 20. 11:15
Csurka ügynök 'első kézből' jutott információhoz. Kényszer hatására aláírt "szerződés" semmis.
vanádium
2016. december 20. 09:25
A magyar rendszerváltás máig -és még soká ható- sikertelensége abból a tragikus tényből fakad , hogy az első kormányt az MDF adta.A párt ,a kormány kizárólag a valós élettel , a kormányzással tisztában nem levő emberekből állt , akik hibát hibára halmoztak.Butaságuknál csak a nagy képűségük volt nagyobb . Antal József egy könyvtárban megsavanyodott ,végtelen rátarti ,mindenkit lenéző , az úri múltba bejegesedett alak volt . Többet ártott az országnak , mint a II.világháború. Természetesen ugyanilyen alakokkal vette magát körül.Az MDF-sek közül talán csak Herényi volt , akire némi pozitívummal lehet gondolni , főleg azok után , hogy kiszabadult a tolnai vipera szorításából.
belga
2016. december 20. 09:03
Bizony, bizony kedves volt Szdsz. El lehetne gondolkodni az az "ős-bűnön". Az önbeteljesítő jóslat sajnos valóban létező -és absz érthető- jelenség.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!