Ez a film, az Elhallgatott gyalázat az első, amelyben történészek, szemtanúk és hozzátartozók elbeszéléséből lassan felszínre bukkan az évtizedekig szőnyeg alá söpört borzalom.
„Bár családi elbeszélésekből volt valamiféle képem a Vörös Hadsereg nőkkel szemben elkövetett kegyetlenkedéseiről, de Polcz Alaine visszaemlékezésén és Pető Andrea történész tanulmányán kívül nem találkoztam a téma hiteles feldolgozásával. Ez a film, az Elhallgatott gyalázat az első, amelyben történészek, szemtanúk és hozzátartozók elbeszéléséből lassan felszínre bukkan az évtizedekig szőnyeg alá söpört borzalom. Az első és legdöbbenetesebb tény talán az erőszaktétel mértéke. Bár egy kedves ismerősöm a vetítés után megjegyezte, nem a szám a fontos, hiszen egyetlen erőszak is több az elfogadhatónál, mégis fontos tudatosítani, hogy a történészek mértéktartó becslése szerint 150-200 ezer magyar nő esett az erőszak áldozatául. Nemzeti tragédiáról van szó, és bármilyen nehéz kimondani, de vélhetően minden magyar családot érint. Ez mindannyiunk története. Nem tolhatjuk el magunktól a kérdést azzal, hogy ez valahol máshol, másokkal esett meg. A film egyúttal arra is rádöbbent, hogy több ezren lehetnek a még ma is élő áldozatok, akik csaknem hetven éve magukba temetve őrzik megaláztatásuk titkát.
A székelyek török nyelvet beszéltek, stratégiai okok és a hun-hagyomány miatt csatlakozhattak a honfoglalókhoz – mondja Aydemir Hakan tudományosan megalapozott, forradalmi tanulmányában.
A kommunizmus bukása óta ritkán látott rendőrállami módszerekről írtak Brüsszel kapcsán a CPAC Hungary nyílt levelének aláírói.
„Utoljára a kommunizmus alatt tapasztaltuk ezt, amikor szamizdatokat kellett használni” – fogalmazott Orbán Balázs a brüsszeli események kapcsán.
Ma van a magyarországi holokauszt 80. évfordulója, melynek alkalmából egy szinte teljesen ismeretlen rabbi életét idézzük fel.
A szabályok leghamarabb május közepén léphetnek életbe.
Ami számos alkalommal teljesült is.
Júniusban ül össze a G7. Ott lesz a katolikus egyházfő is.
