Korai vagy már késő

„Olyan magas lett az ingerküszöböm, hogy igazán örvendeni sem tudtam, hogy ilyen-olyan himi-humi bizottságok elfogadták a nyelvhasználati küszöb csökkentését 20%-ról 10%-ra, mert éreztem, nem a parlamenti bizottságoké az utolsó szó. Az Daddy Dragneát illeti meg. Ő még kivárja, míg a brassói magyar Orbán Lajos fia, a (pseudo)liberális Ludovic Orbán bizonygatja nagyrománságát – kizárólag abból a célból, hogy nekimehessen a szociáldemokratáknak –, amíg elhinti, hogy a kormánypárt hatalmának megtartásáért eladja a magyaroknak az országot. Aztán elegánsan feloldja a nemzet feszültségét, udvariasan közli a magyar érdekképviselettel, hogy korainak tartja, hogy csökkentsék a küszöböt, amely felett a magyar kisebbségnek joga van anyanyelvét használni a helyi közigazgatásban. (...)

Kisebbségi szempontból már most késő, egyrészt a magyar népesség apadása és elöregedése miatt, másrészt, mert az elmúlt években egyre erősödik a többségi nacionalizmus, így parlamenti támogatást nyerni egy ilyen törvénytervezethez egyre valószínűtlenebb. ”