Folytatódhat az infláció csökkenése, némi lazítást is lehetővé tesznek a folyamatok. Ám a forint sérülékenysége és a nemzetközi környezet óvatosságra int - derül ki a kedd délutáni kamatdöntéshez fűzött szakértői gyorselemzésből.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Tegnap a jegybank a várakozásoknak megfelelő döntést hozott: az alapkamat nem változott, míg a kamatfolyosó teteje 100 bázisponttal csökkent, ami már előrevetíti az egynapos betéti eszköz kamatának azonos mértékű csökkenését is.
A döntés a korábbi kommunikáció és a makrogazdasági folyamatok alapján várható volt. Az infláció mérséklődése és a folyó fizetési mérleg egyenlegének javulása lehetővé tette az extrém magas, 18 százalékos effektív kamat fokozatos csökkentését.
A tegnapi döntéssel ez a kamatláb mérséklődött 15 százalékról 14 százalékra. Várakozásaink szerint szeptemberben a jegybank ismét 100 bázisponttal mérsékli az egynapos betéti eszköz kamatát, amely így már meg fog egyezni majd az alapkamattal.
A tegnapi ülés kapcsán tehát nem a konkrét döntés jelentette a legnagyobb izgalmat, hanem hogy mond-e valamit arról a jegybank, hogy mi várható szeptember után: folytatódik-e a lazítás, és ha igen, milyen ütemben. Valamilyen ütemű lazítást lehetővé tesznek a várhatóan továbbra is folytatódó dezinflációs folyamatok, azonban a forint sérülékenysége és a nemzetközi környezet óvatosságra int: a régiós jegybankok még nem kezdtek lazítani, és a Fednél is inkább még a szigorítás van napirenden. Ez azt jelenti, hogy a lazítás csökkenti a hozamkülönbözetet, ez pedig a forintot gyengíthetné, azaz ellentétes lenne a jegybank inflációs céljával. Az energiaárak elmúlt időszaki volatilitása, illetve a kínai gazdaság problémái szintén óvatosságra intenek.
A jövőre vonatkozóan azonban a jegybank nem adott egyértelmű iránymutatást a kamatpályára vonatkozóan, a jegybanki vezetés prezentációjában két szempontra hívta fel a figyelmet: egyrészt a szolgáltatások inflációjára, másrészt pedig a munkaerőpiac helyzetére, amely a béremelkedésen keresztül gyorsíthatja az inflációt.
A jegybank vezetése kifejtette, hogy olyan bérmegállapodást szeretne, amely lehetővé teszi az infláció csökkentését. Ez azt jelenti, hogy a belső kereslet jövőre is visszafogná az inflációt, és az idei évben elszenvedett reálbércsökkenés nem biztos, hogy korrigálásra kerülne. Várhatóan azonban, ha a munkaerőpiac feszes marad, akkor a reálbérek jövőre növekedhetnek, ez ugyanakkor, tekintettel a magyar gazdaság nyitott voltára, véleményünk szerint nem jelent érdemi inflációs nyomást.
A jegybanki vezetés azt is hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés elindításához az infláció letörésére van szükség. Ez hordozhat olyan üzenetet, hogy az infláció letörése és így a forintárfolyam erősítése szükséges, ez tehát megelőzheti a hitelezés beindítását, mint kamatcsökkentési szempontot.
Ugyanakkor ami konkrétum elhangzott, az a szigorú kondíciók fenntartása, illetve az adatvezérelt üzemmód, ami azt jelenti, hogy még nem lehet megmondani, mi lesz konkrétan a kamatpálya szeptembert követően, de nem feltétlenül kell az eddigi ütemű csökkentés folytatására számítani. Az eszköztár egyszerűsítése az egynapos betéti eszköz kivezetését jelentheti. A döntések során - bár nem került kimondásra - de fontos szerepe lehet a forintárfolyam alakulásának is.
Eredetileg megjelent a Makronóm Blog weboldalán.
Címlapfotó: MTI/ A fotón Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.
További cikkeinket, elemzéseinket megtalálja a makronom.hu oldalon.
Ötven bázisponttal, 7,75 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa keddi ülésen. A kamatfolyosó két szélét szintén ilyen mértékben mérsékelték. Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője kommentálta a döntést.
2025-re a Világbank és a Valutaalap szakértői 3-4 százalékos növekedést várnak, míg európai átlagban csupán 1 százalékot.
A Z-generációt szakértette meg a német Die Welt, különös következtetésre jutott.
„Mikor hajlandók az elinflált ötforintosokat ki-, az ötvenezreseket pedig bevezetni?” – tette fel a kérdést korábban a jegybank elnökének Novák Előd.
Az európai munkaadók háromnegyede nem talál megfelelő képzettségű dolgozót a betöltendő állásaihoz. Foglalkoztatási válság jeleit mutatja az EU.
Az utóbbi hetek benzinár-emelkedése érdemben csak a jövő hónapban jelenik meg az inflációs mutatóban, de a tavaszi telekommunikációs drágulás már márciusban benne volt a friss KSH-adatokban – értékeli a mai adatsort a Makronóm Intézet elemzője.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
