Az első negyedévben 9,8 százalékkal csökkent az építőipari teljesítmény a KSH friss adatai szerint. A mérséklődésben az igen magas bázisadatok mellett az EU-s források elmaradása játssza az egyik legfontosabb szerepet.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Márciusban az építőipar teljesítménye úgy havi, mint éves alapon is csökkent: 1,2, illetve 9,8 százalékkal. Ezzel az első negyedévben az ágazat teljesítménye közel 10 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, ami kedvezőtlen előjel a holnapi GDP-adat szempontjából, mivel a gazdasági teljesítményt az építőipar alakulása az első negyedévben érdemben visszahúzhatta.
A visszaeséshez a rendkívül magas bázisidőszaki adat mellett a kereslet mérséklődése, valamint a magas inflációs környezet is hozzájárult. A kereslet csökkenése ellenére az építőipar termelői árainak emelkedése töretlenül folytatódik, és ebben nem is látszik érdemi lassulás: a negyedéves áremelkedés 4,6 százalékról 4,8 százalékra gyorsult.
Azaz a kereslet visszaesése annyira azért nem jelentős, hogy az építőipari szereplők engedjenek áraikból. Az árak további növekedése pedig a kereslet még erőteljesebb visszaesését eredményezheti, amelyben emellett szerepe van az állami beruházások elhalasztásának, az uniós források csúszásának, illetve a magas kamatkörnyezetnek is.
Az állami beruházások elmaradása a szerződésállomány alakulásában is jól látszik: az új szerződések volumene 31,8, míg a teljes rendelésállományé 27,9 százalékkal esett vissza – ezen belül is kiemelkedő az egyéb építményeknél tapasztalt 54,1, valamint 39,4 százalékos csökkenés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférés kritikus az építőipar szempontjából, amelynek az állam jelentős megrendelője, és ezen megrendelések elmaradása visszahúzza az ágazat teljesítményét.
A KSH adatai részletesen
– 2023 márciusában az építőipari termelés volumene a nyers adatok szerint 9,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, amiben szerepet játszott a bázisidőszaki magas kibocsátás is.
– Az építmény főcsoportok közül az épületek építésének termelése 13,2, az egyéb építményekéé 1,6 százalékkal csökkent.
– A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése márciusban 1,2 százalékkal volt kisebb a februárinál.
– Az I. negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 24,1 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva.
– A megkötött új szerződések volumene 31,8 százalékkal esett vissza a 2022. márciusi, magas bázishoz képest. Ezen belül: az épületek építésére kötött szerződéseké 3,6 százalékkal emelkedett, az egyéb építmények építésére vonatkozóaké azonban 54,1 százalékkal visszaesett. (Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 27,9 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál).
Címlapfotó: 123rf.com
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
Az építőiparra idén több kormányzati program is pozitív hatást gyakorol. A CSOK Plusz és a Falusi CSOK támogatásainak emelése mellett a múlt héten bejelentett 108 milliárd forintos Otthonfelújítási program a régebbi családi házak energetikai korszerűsítésén keresztül támaszt keresletet az építőiparban. A friss KSH-adatok egyelőre vegyes képet mutatnak, de éves szinten már bővült az építőipar.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
