Juhász Imre volt külgazdasági szakdiplomata írása a Makronómon.
volt külgazdasági szakdiplomata írása a Makronómon.
A müncheni Ifo Intézet várakozásai 2023-ra
A müncheni Ifo gazdaságkutató intézet december közepén nyilvánosságra hozott konjunktúrajelentése visszafogott reményt táplál a német gazdaság aktuális helyzetét és a 2023. évi fejlődési kilátásait illetően.
A korábbi mély pesszimizmushoz képest kismértékben javuló hangulatváltozást jelez az intézet által készített, 9 ezer vállalat megkérdezése alapján számított Ifo-index.
Az év folyamán hat hónapon keresztül az üzleti légkör folyamatos romlását mutató jelzőszám szeptemberben érte el a mélypontját, majd októberben szerény mértékben, 84,5, novemberben 86,4, decemberben pedig 88,6 pontra emelkedett.
Ezen belül az aktuális üzleti helyzet megítélésére vonatkozó mutató novemberben volt a legalacsonyabb, majd decemberben az egy hónappal korábbi 93,2-ről 94,4 pontra növekedett. Az üzleti várakozásokra vonatkozó jelzőszám 75,2 ponttal szeptemberben állt mélyponton, majd novemberre 80,2, decemberre pedig 83,2 pontra emelkedett.
„A német gazdaság várható teljesítménye reményeket kelt a karácsonyi ünnepek előtt”
– fogalmazott a fenti jelzőszámok nyilvánosságra hozatalakor Clemens Fuest professzor, az Ifo elnöke.
A felmérés során a feldolgozóipari és a szolgáltatói tevékenységet folytató vállalatok körében mind az aktuális üzleti helyzet, mind a közeljövőre vonatkozó várakozások tekintetében kedvezőbb kép alakult ki az egy hónappal korábbinál. A kereskedelmi vállalatok aktuális helyzetmegítélése augusztus óta folyamatosan javul, s ez a javulás decemberben is folytatódott, miközben az
üzleti várakozásokkal kapcsolatos pesszimizmus gyengült a novemberihez képest.
Az építőiparban az üzleti légkör kismértékben romlott, ami az aktuális helyzet kevésbé kielégítő és a várakozások továbbra is rendkívül borúlátó megítéléséből adódik.
A müncheni gazdaságkutató intézet, az Ifo a 2022. évre vonatkozó gazdasági növekedési várakozását – különösen a harmadik negyedévben elért magas, az előző háromhavihoz képest 0,4 százalékos növekedésnek köszönhetően – a korábbi 1,6 százalékról 1,8 százalékra emelte. Ez pozitívum.
Ugyanakkor a gazdasági teljesítmény két téli, azaz a 2022. negyedik és a 2023. első negyedévi csökkenését nem lehet megúszni; bár a visszaesés mértéke várhatóan enyhébb lesz az ősszel feltételezettnél. Azaz: az éves gazdasági teljesítmény az új esztendőben mindössze 0,1 százalékkal fog csökkenni, szemben a kutatók által az ősszel várt 0,3 százalékkal.
Timo Wollmershäuser, az Ifo intézet gazdasági előrejelzésekért felelős vezetője azzal számol, hogy a 2022/23-as téli félév két negyedév zsugorodása után „a dolgok ismét felpörögnek”, s 2024-ben a gazdasági teljesítmény bővülése felfut 1,6 százalékra. Az inflációs ráta pedig – az Ifo szerint – a 2022. évi 7,8 százalékról 2023-ban 6,4 százalékra mérséklődik.
Mindkét adat jóval alacsonyabb az ősszel feltételezettnél, mivel az aktuális előrejelzésben már figyelembe vették a villamosenergia- és gázárféket. A pénzromlás mértéke 2024-ben 2,8 százalékra tovább mérséklődik, ami azonban még mindig magasabb a korábbi években megszokottnál.
Az áremelkedések magas szintje miatt a magánháztartások rendelkezésre álló reáljövedelem különösen a téli félévben csökken, s ezáltal hűti a gazdaságot. Csak az év második felében várható, hogy a jövedelmek az áraknál erőteljesebben emelkednek, s akkor a magánfogyasztás is élénkülhet.
Az Ifo intézet előrejelzése szerint a gazdasági teljesítménynek a téli félévben várható visszaesése folytán átmenetileg ismét emelkedik a rövidített munkaidőben foglalkoztatottak száma, ami – értelemszerűen – a foglalkoztatás bővülésének megtorpanásával párosul. Számokban kifejezve: a foglalkoztatottak száma a 2022. évi 554 ezerrel szemben 2023-ban várhatóan csupán 77, 2024-ben viszont már 80 ezer fővel emelkedik.
A németországi munkanélküliek száma 2023-ban várhatóan 84 ezer fővel emelkedik, 2024-ben viszont 117 ezer fővel csökken. A munkanélküliségi ráta így a 2022. évi 5,3 százalékról 2023-ban 5,5 százalékra emelkedik, majd 2024-ben visszaszáll a 2022. évi 5,3 százalékra. Mindezen előrejelzés feltétele, hogy a következő két évben nem fogja gázhiány terhelni a német gazdaságot.
II. a kölni IW gazdaságkutató intézet várakozásai 2023-ra
A kölni IW gazdaságkutató intézet a fentebb részletesen idézett müncheni Ifo-éval egyazon napon nyilvánosságra hozott előrejelzésében egyetért azzal, hogy a német gazdaság recesszióba csúszik. Ráadásul mind a 2022-re valószínűsített 1,5 százalékos növekedés, mind a 2023-ra prognosztizált ¾ százalékos csökkenés a müncheni kutatóknál borúlátóbb feltételezéseken alapul.
Az IW kutatói emlékeztetnek arra, hogy a német gazdaságnak az elmúlt hónapokban számos kihívással kellett megküzdenie. Az emelkedő árak, a fenyegető gázhiány és Oroszország ukrajnai háborúja megterheli mind a fogyasztókat, mind a vállalatokat. Röviden ennyiben összegezhetők a jövő évre valószínűsített 0,75 százalékos visszaesés okai.
Továbbra is tartja magát az a vélemény, hogy 2023 elején Németország recesszióval szembesül, bár a visszaesés mértéke nem fogja elérni a 2008. évi pénzpiaci válság vagy a közelmúlt koronavírus-járványa miatt megélt szintet. (Recessziónak azt nevettük, ha a GDP legalább két, egymást követő negyedévben csökken – a szerk.)
A magánfogyasztás eddig a gazdaság egyik húzóerejének számított, de az IW kutatói 2023-ban ebben is csökkenést várnak a 2022. évihez képest, melynek mértéke eléri az 1,5 százalékot. Az IW 2022 november második és december első felében készített, a gazdaság részét képező valamennyi ágazatra kiterjedő felmérése szerint az abban részt vevő
48 szakmai szervezet közül 39 rosszabbnak ítéli a gazdasági helyzetet, mint egy évvel ezelőtt,
4 szerint a múlt évihez képest nem romlott, 5 szerint pedig még javult is a gazdaság általános helyzete.
Ez utóbbiban talán szerepet játszott, hogy egyes negatív tényezők – a gázhiány veszélye, az energia- és nyersanyagárak alakulása, nyersanyagok és előgyártmányok hiánya – az utóbbi időben enyhültek. Emellett az állam jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy enyhítse az energiaár-válság hatásait.
A geopolitikai helyzet azonban nemigen enyhült, ami a globális termelési és ellátási hálózatok esetleges zavaraiban ölthet testet. Ez különösen igaz lehet a 2023/2024-es téli félév energiaellátására.
Saját tevékenysége, azaz termelése és forgalma emelkedésére 13 ágazat, (köztük az autóipar), a 2022. évivel megegyező nagyságú forgalomra 5, csökkenő forgalomra 22, (köztük a gép- és berendezésgyártók, a villamosipari vállalatok, az élelmiszer-feldolgozók, továbbá a kohászati vállalatok és a kutató gyógyszergyárak), a 2022. évinél jóval szerényebb forgalomra 8 ágazat, (köztük az energetikai és a vegyipari vállalatok) számítanak.
A felmérés során 8 szakmai szövetség (köztük a gép- és berendezésgyártók és az energetikai és vízgazdálkodási vállalatok) jelzett a múlt évit meghaladó volumenre, 22 szövetség (köztük az autógyártók és a villamosipari vállalatok köre) arra számít, hogy a beruházások volumene a múlt évihez képest változatlan szinten marad, míg 17, (köztük a vegyipar, a gyógyszeripar és a fémfeldolgozók) a beruházások csökkenését prognosztizálja.
A korábbinál jóval borúsabb várakozások nem tükröződnek vissza a foglalkoztatási tervekben. Mindössze 16 szövetség (köztük a gyógyszergyárak, a fém- és a műanyag-feldolgozók) számít létszámcsökkenésre, 23 területen (például a gép- és berendezésgyártásban, az autóiparban, a vegyiparban és az élelmiszeriparban) a foglalkoztatottak száma várhatóan stabil marad, míg 9 ágazatban (például a légi- és űrtechnikában, továbbá a vendéglátásban és az idegenforgalomban) növekvő létszámmal számolnak.
A foglalkoztatási helyzet megítélésében a kölni IW valamivel derűlátóbb a müncheni Ifo-nál. A kölni kutatók december közepén nyilvánosságra hozott előrejelzésük szerint a munkanélküliségi ráta a 2022. évi 5,3 százalékról egészen kis mértékben, 5,4 százalékra emelkedik.
III. a Handelsblatt Research Institute (HRI) várakozásai 2023-ra
A Handelsblatt Research Institute (HRI) még január elején nyilvánosságra hozott előrejelzése szerint a német gazdaság megspórolhatja a konjunktúra pár hónappal ezelőtt még biztosra vett visszaesését.
A Bert Rürup, a Handelsblatt vezető közgazdásza nevével fémjelzett szakértői kör szerint a 2022-re feltételezett 1,8 százalék után 2023-ban nem csökken, hanem az egy évvel korábbihoz képest 0,2, 2024-ben pedig 0,9 százalékkal növekszik a német GDP. Azaz a HRI várakozásai figyelemreméltóan kedvezőbbek a gazdaságkutató intézetek többségénél, amelyek az új évre kisebb-nagyobb mértékű visszaesést valószínűsítenek.
ugyanakkor az a reméltnél várhatóan tovább fog tartani.
Ha pedig az árak tovább emelkednek, a gazdasági teljesítmény pedig stagnál, Németország a stagfláció állapotába kerül.
A Handelsblatt kutatói elsősorban az energiaellátás folyamatos problémáival indokolják, hogy 2024 egészére nem egészen 1 százalékos növekedést feltételeznek.
Ennek egyik fő oka, hogy a német kormánynak még mindig nincs stratégiája az atomenergia és az orosz vezetékes gáz tartós kiváltására. A cseppfolyósított gáz rendkívül drága a világpiacon, a szén különösen káros az éghajlatra, és a megújuló energiák tervezett bővítése pedig lassan halad előre. Ráadásul a megújuló energiaforrások nem képesek az alapterhelés fedezésére sem, azaz nem képesek biztosítani az állandó villamosenergia-igényt.
A szövetségi kormány eddig három segélycsomaggal, valamint az áram- és gázárfék finanszírozására létrehozott válságalappal próbálta/próbálja tompítani az energiaárak meredek emelkedését. Bert Rürup, a HRI elnöke szerint „ezeknek a támogatásoknak hasonló hatásuk van, mint az adósságfinanszírozású gazdaságélénkítő programoknak".
A makrogazdasági kereslet stabilizálódik, de az inflációt elősegítik, és az áremelkedés és a makrogazdasági veszteségek teljes mértékét eltitkolják a fogyasztók elől. „Az eredmény az általános gazdasági fejlődés egyenletesebbé válása, az államadósság gyors növekedésének árán" - magyarázta Rürup.
Az árak tekintetében a HRI ezért 2023-ban átlagosan 5, 2024-ben pedig 3 százalékos éves inflációval számol.
Ez alatt a négy év alatt az árszínvonal csaknem 23 százalékos emelkedését jelentené. Korábban 2005 és 2020 között 16 évbe tellett, hogy az árszint hasonló mértékben emelkedjen.
A Német Kiskereskedelmi Szövetség (HDE) fogyasztási barométere azt mutatja, hogy tovább csökken a téli megtakarítási hajlandóság. Az intézet szakértői ezért arra számítanak, hogy a magánfogyasztás az idén 0,5, jövőre pedig 0,8 százalékkal nő, s 2024-ben először fogja meghaladni a járvány előtti szintet.
A munkaerőpiac összességében továbbra is erős. A munkanélküliek számának 2022-ben bekövetkezett mintegy120 ezer fős növekedése nagyrészt abból adódik, hogy az Ukrajnából érkező menekülteknek nyár óta munkanélküliként kell regisztráltatniuk magukat ahhoz, hogy szociális ellátásban részesülhessenek.
A korábbi években a német és a magyar gazdaság szorosan együtt mozgott, azonban ennek mértéke csökkent, a két ország ipari teljesítménye kettévált: a magyar ipar növekvő, a német ipar csökkenő trendet mutat a Makronóm Intézet elemzése szerint. Ha viszont javulnak a német gazdasági kilátások, az nekünk is örömhír.