Rendkívül magas a foglalkoztatottság, alacsony a munkanélküliség Magyarországon
2023. február 04. 11:04
A magyar foglalkoztatási ráta ma már megelőzi az EU-átlagot és zárkózik fel a német szinthez – derül ki a Makronóm Intézet friss, 2023. januári Gazdasági Monitor jelentéséből.
2023. február 04. 11:04
p
5
2
8
Mentés
A magyar munkaerőpiaci helyzettel kapcsolatban a Makronóm Intézet felidézi a KSH januárban közzétett statisztikáit. Eszerint az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását, mi több:
a foglalkoztatottak száma történelmi szintre emelkedett 2022-ben, több mint 4,71 millió főre, azaz 2010-hez képest több mint 839 ezer fővel dolgoztak többen a múlt év őszén.
Ugyanis a fenti adat révén a foglalkoztatási ráta 2022 III. negyedévében 74,5 százalékra emelkedett, megközelítve a 77,1 százalékos németországi szintet.
Ezen túl továbbra is alacsony szinten áll a magyar munkanélküliségi ráta: EU-s szinten az ötödik legalacsonyabb volt 2022 októberében.
Csaknem 1 millióval nőtt a foglalkoztatottság 2010 óta.
1. A foglalkoztatottak száma
A foglalkoztatottak száma tehát jelentősen, 4 713 millió főre emelkedett 2022-ben, ami 2010-hez képest közel 840 ezer fős (839,4 ezer fős) többletet jelent.
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
A Makronóm Intézet friss elemzése szerint az energiaválság a magyar foglalkoztatásban egyelőre nem érezteti hatását. A munkaerőpiacot továbbra is feszesség jellemzi.
A most elérhető, 2022 szeptember-novemberi adatok alapján
a hazai elsődleges munkaerőpiacon 27 ezer új munkahely jött létre egy év alatt.
A következő időszak munkaerőpiaci helyzetét az intézet szakértői szerint az energiaválság alakulása és a gazdasági teljesítmény határozza majd meg.
A még mindig jelen lévő munkaerőhiány bizakodásra ad okot, hiszen egyrészt rendelkezésre állnak szabad álláshelyek: 2022 negyedik negyedévében 90 ezer főt kerestek.
Másrészt, a munkavállalók elbocsátását minden munkáltatónak jól meg kell gondolnia, hiszen a későbbiekben nem biztos, hogy lesz munkavállaló, aki az ismételt konjunktúra idején pótolja őket.
Azaz a vállalatvezetőknek hosszú távon is kell gondolkodniuk, amikor a munkaerő megőrzéséről vagy elküldéséről döntenek.
2. A foglalkoztatási ráta
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
A magyar foglalkoztatási ráta – az ábra szerint is – megelőzi az EU-átlagot és zárkózik fel a német szinthez. Azzal, hogy a foglalkoztatottak száma soha nem látott szintre emelkedett 2022-ben, hazánk az EU-s rangsorban is érdemben előre tudott lépni a foglalkoztatási ráta tekintetében. A foglalkoztatottak számának növekedésével Magyarország 2014-re elérte, majd meghaladta az EU27 és V3-ak átlagát.
A foglalkoztatási ráta, ahogyan a fenti összefoglalóban már említettük: 2022 III. negyedévében 74,5 százalékra emelkedett Magyarországon, megközelítve a németországi szintet, ami 77,1 százalék volt.
Érdemes visszatekinteni, hogy 2010 harmadik negyedévében a magyar foglalkoztatási ráta a 25. helyen állt, 2022 harmadik negyedévére viszont már a 8. helyet foglalta el az EU-ban.
3. A potenciális munkaerő-piaci tartalék alakulása
Forrás: Makronóm Intézet, 2023
Amint látható, továbbra is rendelkezésre állnak potenciális munkavállalók a foglalkoztatás további bővítésére: 2022. augusztus–októberben a potenciális munkaerő-tartalékba 280 ezer fő tartozott.
4. Alacsony a magyar munkanélküliség
A fenti ábrából kitűnik, hogy továbbra is alacsony szinten áll a magyar munkanélküliség, EU-s szinten az ötödik legalacsonyabb volt 2022 októberében.
A nyugati vágyvezérelt gondolkodás szerint a háború után Oroszország visszatér majd a nyugati orientációhoz, hiszen az európai kultúrkörbe tartozik – a valóság azonban nem ez.
Magyarország a keleti nyitás stratégiájával mélyítette a Kínával való gazdasági kapcsolatokat az elmúlt években, amik mostanra értek be: ezek a jelentős beruházások főként az elektromosjármű-iparra és zöldenergia-tároló rendszerekre fókuszáltak, segítve Magyarországot az európai elektromobilitás központjává válni. Hszi Csin-ping elnök látogatása tovább erősíti ezt az együttműködést, és azt jelzi, hogy Magyarország stratégiai találkozási pont lehet Kelet és Nyugat között.
Mark Galeotti szerint az Orosz Föderáció államfője megváltoztatta kormányát, egyesítette az ország védelmi és polgári gazdaságát, hogy állandóan mozgósított állammá váljon.
Leonore Gewessler energiaügyi miniszter a történelmi kudarcokról és a Gazprommal kötött átláthatatlan ügyletekről is beszélt a Zeit Online-nak.
p
0
1
29
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 8 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
wanderer888
2023. február 15. 15:39
"2010-hez képest több mint 839 ezer fővel dolgoztak többen a múlt év őszén."
ja mind közmunkás, akiket évente háromszor rúgnak ki aztán foglalkoztatnak vissza. beledöglenétek, ha nem tudnátok hazudni csak egy napig.
Ebből arra lehet következetni, hogy a tervezett debreceni akkumulátrogyárban főleg migránsok fognak dolgozni.
Zseniális gondolat.
Az állam ad egy rakás pénzt a kínaiaknak, hogy hozzák ide a gyárukat. Közben meg minden alapanyagot importálnunk kell, egyedül a vizet tudjuk biztosítani.
Utána a kínai tulajdonosok betelepítenek 7-8 ezer migránst, hogy legyen a gyárban munkaerő.
És végül a profitot kitalicskázzák az országból.