Középtávon sem terveznek elbocsátásokat a cégek

2023. február 20. 20:10

A vállalkozások rövid és középtávon döntően nem terveznek elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítésének későbbi nehézségeit nagyobb kihívásként érzékelik. Sőt, szívesen fejlesztenék is munkavállalóikat, csak nem ismerik igazán a képzési lehetőségeket – derül ki a Makronóm Intézet friss vállalati kutatásából, amelyet az alábbiakban részletesen bemutatunk.

Bár a gazdasági környezet némi romlására számítanak a vállalati döntéshozók 2023 első negyedévében, mégis pozitívan nyilatkoztak vállalatuk kilátásairól. A Makronóm Intézet friss vállalati kutatása ezúttal elsősorban a munkaerőpiaci trendekre, kérdésekre helyezte a hangsúlyt. A kutatók főként arra voltak kíváncsiak, hogy a cégvezetők, illetve a vállalati döntéshozók hogyan terveznek a munkaerővel, milyen foglalkoztatási trendekre számítanak rövid, közép-, illetve hosszabb távon. A munkaerőpiaci hatások mellett az adott vállalat létszámgazdálkodási terveire és bérgazdálkodási terveire vonatkozóan is tettek fel kérdéseket a szakértők.

Természetesen manapság a vállalkozások rövid távú kilátásait a magas energiaárak, az infláció, valamint a megfelelő minőségű munkaerő megtalálása befolyásolta leginkább. A kutatás eredményei szerint rövid távon a megkérdezettek 60 százaléka, közép távon pedig a válaszadók 54 százaléka kismértékű vagy akár jelentősebb romlásra is számít a külső, cégtől független gazdasági körülmények terén – azonban a 2024-es esztendőre érezhetően pozitívabbak az üzleti várakozások.

Milyen gazdasági helyzetre számítanak a cégek, milyenek a várakozásaik?

Nézzük meg először részletesebben a vállalatok döntéshozóinak általános gazdasági várakozásait, hiszen a várható gazdasági folyamatok, a várakozások alapvetően befolyásolják a vezetők döntéseit. Azaz a feltételezett üzleti klíma igen jelentős mértékben összefügg azzal, hogy a dolgozók kapcsán milyen stratégiát folytatnak a vállalati döntéshozók.

Összességében a cégvezetők pozitívan nyilatkoztak vállalatuk kilátásairól, ugyanakkor – elsősorban külső okok miatt – a gazdasági környezet romlására számítanak a 2023-as év első negyedévben.

1. ábra

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

A fenti ábrából is kiderül, hogy a saját helyzetükkel kapcsolatosan bizakodóak a cégvezetők attitűdjei. A megkérdezettek döntő többsége, azaz mintegy kétharmada kielégítőnek vagy bizakodásra okot adónak ítélte meg vállalkozása helyzetét a mai gazdasági környezetben.

Mi befolyásolja leginkább a cégek helyzetét?

A cégek számára a legfontosabb, hogy a magas energiaárak és az infláció mellett a
megfelelő minőségű munkaerő rendelkezésre állása milyen kihívásokat jelent a következő időszakban. Az alábbi ábra a vállalkozások rövid távú kilátásait leginkább befolyásoló tényezőket mutatja.

2. ábra

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

„A legutóbbi, 2022. október–decemberi adatfelvétel 4 millió 702 ezer fős foglalkoztatást mért Magyarországon, ezen belül a hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 15 hónapja folyamatosan meghaladja a 4,5 millió főt, amire a rendszerváltoztatás óta nem volt példa” - emeli ki kérdésünkre a korábbi adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője.
Ahogy azt már megírtuk, nincs érdemi fordulat a munkaerőpiacon, a munkanélküliek számának emelkedése hónapról hónapra a statisztikai hibahatáron belül alakul, illetve annak szintje továbbra is kiemelkedően alacsony. „Nem érdemes csak a munkanélküliek számából kiindulva munkaerőpiaci elemzést végezni, mivel félreérthető eredményre vezet. Magyarországon évek óta folyamatosan nő nemcsak a foglalkoztatás, hanem a dinamikus béremelkedés nyomán az aktivitás is, a munkaerőpiacon megjelenők száma” - mondja az elemző. Hozzátette, hogy tavaly a második és negyedik negyedévek között az aktívak száma több mint 41 ezer fővel emelkedett, ami a foglalkoztatásban 9, míg a munkanélküliségben 31 ezer fős növekményként csapódott le. „Vagyis az a fordulat amely szerint a munkanélküliségi ráta emelkedni látszik, és amelyről a elemzések is készülnek, nem az állásvesztés miatt következik be, hanem annak eredményeként, hogy egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. A munkanélküliség enyhe emelkedését jelző statisztikákban egyébként a hazai munkaerőpiacon megjelent ukrajnai menekültek is szerepet játszhatnak” - magyarázta Molnár Dániel.
Mint kiemelte: ráadásul, a Makronóm Intézet vállalati kutatásából az is kiderül, hogy az elbocsátott dolgozók rövid idő alatt újra el tudnak helyezkedni, így nem válnak tartósan regisztrált álláskeresővé, ami azt jelenti, hogy az esetek döntő részében a „munkából munkába” elv érvényesül, ahogy az a koronavírus-járvány idején is jelentős részben történt.

- emeli ki kérdésünkre a korábbi adatokat Molnár Dániel, a Makronóm Intézet elemzője. Ahogy azt már megírtuk, munkaerőpiacon, a munkanélküliek számának emelkedése hónapról hónapra a statisztikai hibahatáron belül alakul, illetve annak szintje továbbra is kiemelkedően alacsony. - magyarázta Molnár Dániel. Mint kiemelte: ráadásul, a Makronóm Intézet vállalati kutatásából az is kiderül, hogy az elbocsátott dolgozók rövid idő alatt újra el tudnak helyezkedni, így nem válnak tartósan regisztrált álláskeresővé, ami azt jelenti, hogy az esetek döntő részében a „munkából munkába” elv érvényesül, ahogy az a koronavírus-járvány idején is jelentős részben történt.

Nem várhatók jelentős elbocsátások

A vállalkozások 92 százaléka rövid és középtávon nem tervez elbocsátásokat, mert az értékes munkaerő visszaépítését sokkal nagyobb kihívásként érzékelik hosszabb távon, így törekszenek a munkavállalók megtartására.

3. ábra

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

4. ábra

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

Ugyanakkor a hazai gazdaságban a létszámbővítés és a létszámcsökkentés egyszerre van jelen, ami a munkaerőpiac átrendeződését mutatja. Ahogyan a fenti ábrák mutatják, a létszámbővítés során elsősorban a szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókra fókuszálnak a vállalkozások, míg a leépítések, mintegy fele részben elsősorban a betanított munkásokat érinthetik.

Részletesebben megnézve a fenti ábrákból az is kiderül, hogy a vállalkozásoknak jelenleg több mint egyharmada, 38 százaléka tervez létszámbővítést, mégpedig az elkövetkező időszakban. Ahol ilyen terv van, ott jellemzően 9 százalékos a tervezett létszámbővítés mértéke.

A létszámbővítés során főként – 32-32 százalékban – szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállallókat keresnek. De van igény betanított munkásokra is (a válaszadók 22 százaléka keresi őket), míg középfokú végzettséget igénylő munkaerőt a megkérdezettek 14 százaléka keres. Ezt mutatja be az alábbi ábra részletesen.

5. ábra

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

Összefoglalva: jelentős igény mutatkozik tehát továbbra is a jól képzett szakemberekre. A szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalók megtalálása ennek megfelelően ma is nagy kihívást jelent, az új belépőket sokszor csak több hónapos keresés után találják meg a cégek.

A felmérés eredményei alapján összességében tehát a vállalkozások a munkaerő megtartására törekednek, tömeges elbocsátásokra nem kell számítani a következő időszakban.

Támogatások és képzések helyzete a megváltozott környezetben

A kutatásból kiderül az is, hogy a vállalkozások ma is nagyon nyitottak munkavállalóik képzésére, ám nem rendelkeznek kellő információval az ezzel kapcsolatos támogatási lehetőségekről. (Fontos megjegyezni, hogy a vállalkozók ma már egy helyen megtalálják a hivatalos pályázati kiírásokat, többek közt a képzési támogatási lehetőségeket is az igen sikeres és népszerű Vali.hu kormányzati portálon – a szerk.)

Sajnos a megkérdezett vállalkozások közel felének nincs tudomása az igénybe vehető képzési programokról, illetve nem ismertek számukra a képzésben való részvétel sok tekintetben központilag támogatott feltételei.
Mindössze a vállalkozások harmada bizonyult megfelelően tájékozottnak az elérhető képzések köréről, ugyanakkor túlnyomó többségük továbbra is nyitott a munkavállalói képzésekre, amihez az aktuálisan elérhető támogatásokat szívesen vennék igénybe.

6. ábra

Forrás: Makronóm Intézet, 2023.

Ennek az információhiányos helyzetnek a megoldásában nagy segítséget nyújthatnak az nfsz.munka.hu, valamint a fentebb már említett vali.hu weboldalak, amelyeken keresztül a vállalkozások folyamatosan és naprakészen képbe kerülhetnek a számukra releváns információkról.

A Makronóm Intézet kutatása teljes terjedelmében itt érhető el.

A kutatás háttere

A Makronóm Intézet vezetői interjúk alapján készítettek felmérést azzal a céllal, hogy megismerjék a hazai vállalkozások rövid, közép- és hosszú távra vonatkozó várakozásait a gazdasági helyzetre, a munkaerőpiaci kilátásokra, valamint a bérgazdálkodási tervekre vonatkozóan. A kutatásba bevont 100 cég többségében feldolgozóipari, 1–5 milliárd forint árbevétellel rendelkező kkv, jellemzően 21–50 fő foglalkoztatottal.

A Makronóm Intézet vezetői interjúk alapján készítettek felmérést azzal a céllal, hogy megismerjék a hazai vállalkozások rövid, közép- és hosszú távra vonatkozó várakozásait a gazdasági helyzetre, a munkaerőpiaci kilátásokra, valamint a bérgazdálkodási tervekre vonatkozóan. A kutatásba bevont 100 cég többségében feldolgozóipari, 1–5 milliárd forint árbevétellel rendelkező kkv, jellemzően 21–50 fő foglalkoztatottal.

Címlapfotó: 123rf.com

Itt vannak a friss KSH-adatok: 7 százalék körüli reálbér-növekedés lehet idén

Makronóm

Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.

Makroverzum: a fenntarthatóság és az ESG találkozási pontja

Makronóm

Április 18-án a Bálna Honvédelmi Központban az MBH Makronóm Makroverzum rendezvénysorozat keretében ezúttal a magyar ESG mint találkozási pont témaköre került terítékre. Az esemény panelbeszélgetésein a téma neves szakértői mondták el gondolataikat a jóllét fenntartható növelése, a zöldfinanszírozás jövője, valamint a vállalati ESG-megoldások kapcsán.

Épül a hazai ESG-ökoszisztéma

Makronóm

A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöld finanszírozás térnyerését.

Megvan, ki a hibás azért, mert ilyenek a „mai fiatalok”

Külföld

A Z-generációt szakértette meg a német Die Welt, különös következtetésre jutott.

Fogynak a képzett dolgozók az európai munkaerőpiacról

Külföld

Az európai munkaadók háromnegyede nem talál megfelelő képzettségű dolgozót a betöltendő állásaihoz. Foglalkoztatási válság jeleit mutatja az EU.

Javulnak a német kilátások, de egyelőre visszafogott a kereslet

Makronóm

A KSH friss, termék-külkereskedelmi adatai szerint az import visszaesésének a mértéke érdemben mérséklődött az előző hónaphoz képest, ám a külső kereslet várhatóan a következő hónapokban is visszafogottan alakulhat. A Makronóm Intézet szakértője szerint jó hír viszont, hogy a legfrissebb hangulatindexek már javulást mutatnak a hazai szempontból is fontos német iparban, főleg a járműgyártásban a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet friss felmérése szerint.