Hónapok óta kicsit nehezebb a magyar építőipar helyzete, ám kifejezetten pozitív adat is bőven akad, például a megrendelésállomány, illetve a magasépítés terén.
Némiképp csökkent az építőipari termelés az óév több hónapjában – írtuk még decemberben a KSH adatai alapján. Az eszelős építőanyagárak és a kormányzati megrendeléseknél tapasztalható csökkentés miatt – a korábbi szárnyalás után – csak idő kérdése volt egy gyengébb adat. A kérdés, hogy vajon mindez egy rövidebb gyengélkedő szakasz kezdetét jelenti, vagy vége az aranykornak, és jöhet egy 2008-ashoz hasonló mélyrepülés – tettük fel a kérdést. Ez pedig ma is aktuális, ugyanis szerencsére az építőipar azóta sem omlott össze, sőt kifejezetten jól tartja magát.
Pedig már szeptemberben némiképp visszaestek a megrendelések, és az is valószínűsíthető, hogy a lakossági megrendelések az új esztendőben is mérséklődnek majd. A háztartások hamarosan a finanszírozási lehetőségeik végéhez érnek, a megnövekedett árakat önerőből már lehetetlen kigazdálkodni, miközben a hitelkörnyezet folyamatosan romlik. Szerencsére ugyanakkor a kormányzati lakástámogatások legnagyobb része megmarad.
Természetesen benne van a levegőben, hogy némi csökkenés lesz az építőiparban 2023-ban, elsősorban azért, mert az energiaválság, illetve a háború, továbbá az elhibázott szankciós politika folyományaként számos állami nagyberuházást halasztottak későbbre a döntéshozók. Ám azt, hogy mekkora lesz a visszaesés mértéke, jelentősen befolyásolni fogja a lakosság lakásépítési és felújítási ambíciója is. Ezen a téren is elmondható, hogy idén van benne lendület, de a brutálisan növekvő alapanyagárak miatt közel sem biztos, hogy nem jutunk túl a csúcson, hiszen a nyár végétől igen látványosan felpörgő energetikai beruházások (például a nagyarányú háztartási napelemtelepítések, hőszivattyúk kiépítése) is lassulhatnak valamelyest 2023-ban.
Ezt erősítik a szakmai nyilatkozatok is: most elsősorban az energiamegtakarítást célzó felújítások, építkezések kerültek előtérbe, de télen az energia árváltozása is komoly hatással lehet a lakosság fizetőképes keresletére – húzta alá Koji László. Az ÉVOSZ elnöke úgy látja,
A száguldó építőanyagárak miatt ugyanakkor ez közel sem minden esetben elég a kivitelezéshez, így maradna a hitel. Csakhogy a kamatkörnyezet is sokat változott az infláció miatt, és a hitelek terhe régen túl van már azon az 5-8 százalékos lélektani határon, amely fölött az átlagos építkező még könnyen megkockáztatja a hitelfelvételt.
Így viszont jó eséllyel a korábban lakáscélra gyűjtögetett összegek egy részének a lakosság más helyet talál, bizonytalan időre elhalasztva az építkezést. Így fennáll a veszélye, hogy az építőiparnak ez a szegmense visszaesik – írtuk meg ősszel.
Noha tavasszal többször is elhangzott az a várakozás, hogy a visszafogott kormányzati megrendeléseket a piaci megrendelők pótolják majd, Koji László szerint ez csak részben történt meg, hiszen ahogy az a KSH második negyedéves beruházási jelentésében jól látszik, az építési célú beruházásoknál 4,5 százalékos a növekedés, de a kormányzati beruházások visszafogása ettől jóval magasabb.
Lényeges, hogy néhány százalékos plusz-mínuszt az építőipar még kiegyensúlyozottan tud kezelni. Viszont, amennyiben az újévben 15-20 százalékkal kevesebb munkát kell elvégezni, akkor a cégek biztosan nem tudják megtartani a teljes dolgozói állományukat, amit egyébként nagy nehezen tudtak csak felfejleszteni – mondja az ÉVOSZ elnöke hozzátéve, a kivitelező cégeknél első körben a be sem tanított segédmunkásokat bocsátják el ilyen helyzetben. Ennél nehezebb a tervező cégek dolga, ugyanis ha egy jól képzett mérnöktől meg kell válniuk, később nagyon nehéz lesz pótolni.
Ha ekkora vagy még nagyobb piacvesztés következik be, akkor a cégeknek már túlélési stratégiát kell életbeléptetni. Ilyennel csak a legnagyobb szereplők rendelkeznek, akik egyébként is elég tőkeerősek ahhoz, hogy egy-két rossz évet elviseljenek. A kis- és középvállalkozások viszont egyáltalán nem rendelkeznek ilyen stratégiával, ezért tartjuk fontosnak, hogy a magánberuházásokat, befektetéseket továbbra is ösztönözze a kormány – húzza alá Koji László.
A szeptemberi növekedés után októberben úgy havi, mint éves alapon kismértékben 1,8, illetve 2,5 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet makroelemzési vezetője szerint a mai adatok azt mutatják, hogy hazánkban az építőipari termelés egyelőre tetőzik, további növekedésre az energiaválság miatt rövid távon kevés a mozgástér.
Ugyanakkor – teszi hozzá Regős – a termelés kismértékű csökkenése még messze nem jelenti azt, hogy az ágazatot temetni kéne, hiszen a termelési volumen a 2015-ösnek több mint másfélszerese, azaz egy igen magas termelési szintről beszélhetünk.
Sőt, a Makronóm Intézet pár héttel ezelőtti értékelése szerint, kedvező fordulat történt a rendelésállomány alakulásában:
Azaz, a következő időszak termelési szintjével kapcsolatos várakozások némileg javultak, egyelőre tehát nem látszik az, hogy az állami beruházások egy részének elhalasztása miatt az építőipari kereslet elapadna – vélte a minap Regős Gábor. Szerinte a december elején látott KSH-adatok alapján a IV. negyedévben az építőipar gazdasági hozzájárulása összességében várhatóan semleges lesz.
(Fotó: MTI)
Az építőiparra idén több kormányzati program is pozitív hatást gyakorol. A CSOK Plusz és a Falusi CSOK támogatásainak emelése mellett a múlt héten bejelentett 108 milliárd forintos Otthonfelújítási program a régebbi családi házak energetikai korszerűsítésén keresztül támaszt keresletet az építőiparban. A friss KSH-adatok egyelőre vegyes képet mutatnak, de éves szinten már bővült az építőipar.
A szakértőket is meglepve, éves alapon 17 százalékkal bővült az építőipar teljesítménye a frissen közzétett statisztikai adatok alapján. Igaz, a tavalyi bázis alacsony volt, ám a következő hónapokban tovább bővülhet a hazai építési teljesítmény, hiszen a kamatok további csökkenése, a beérkező uniós források és a CSOK Plusz is segíti az idei növekedést.
Február 2-án folytatódik a labdarúgó-bajnokság, rég nem látott izgalmak várhatók. Górcső alá vettük a csapatokat és az esélyeket.
Ez a hangnem, ha a „kormány” által támogatottá, vagy csak megtűrtté válna(?), szembemegy mindennel, ami magyar érdeknek nevezhető: kitaszít minket Európából.
A felszabadított EU-s források és a fokozódó hitelezési aktivitás okán 2024-ben már az építőipari teljesítmény felfutására számít a Makronóm Intézet. A friss KSH-adatok szerint ugyan a magas kamatkörnyezet és a gazdasági lassulás miatt 2023 novemberében még visszaestek a beruházások a versenyszférában, de az új évben már ígéretesebb adatok várhatók majd.
Pénteken őrizetbe vették az ukrán mezőgazdasági minisztert, akit szervezett bűnözéssel vádolnak.
Két gól, két gólpassz.
