Erre tessék gombot varrni, Magyar úr! Az Európai Bizottságnak pedig ezúton is hálásan köszönjük
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
A kormány „elhibázott, hiteltelen gazdaságpolitikáját” okolják a forint gyengüléséért ellenzéki pártok, teljesen elszakadva a valóságtól. Eközben Bod Péter Ákos interjúban elmondta, a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülése hamarosan megfordulhat, hiszen nagyrészt a háborús helyzet miatt kialakult pánik a felelős a magyar fizetőeszköz utóbbi másfél héten látott alulteljesítéséért.
Vajda Zoltán, a főváros 13. választókerületében induló ellenzéki jelölt kedden online sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: könnyű azt „hazudnia” a kormánynak, hogy csak az ukrajnai háború miatt gyengült a forint. A „putyini agresszió” önmagában biztosan nem magyarázat, hiszen a többi régiós ország pénze, a horvát kuna, a bolgár leva, a román lej, a cseh korona, illetve a lengyel zloty vagy csak nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem gyengül – tette hozzá.
A magyar gazdaságot, a magyar embereket csak az euró mihamarabbi bevezetése védheti meg, „Orbánék azonban ezt nem akarják” – mondta Vajda Zoltán, aki ígéretet tett arra, hogy ha bekövetkezik a kormányváltás, akkor bejelentik az eurócsatlakozás céldátumát, és elkötelezik magukat a közös pénz bevezetése mellett.
A képviselőjelölt annak a véleményének is hangot adott, hogy hiába tartják viszonylagosan magasan a forint kamatát a döntéshozók, ez sem tudja kompenzálni a „kormány hazugságaiból táplálkozó” piaci bizalmatlanságot.
Ilyés Márton, a Momentum alelnöke kiemelte, hogy a katonai biztonságnak a NATO, a gazdasági biztonságnak pedig az EU a biztosítéka. Ezt a szövetségi rendszert, ezt a biztonsági hálót „lazította, szakította” Orbán Viktor miniszterelnök politikája az utóbbi évtizedben – értékelt.
A rekordinflációról, rekordállamadósságról, üres kasszáról, üres gáztározókról és egyoldalú orosz energiafüggőségéről beszélő gazdaságpolitikus hangsúlyozta, hogy egy olyan új gazdaságpolitikára van szükség, ami az embert és az értékteremtést állítja a középpontba. Egy új energiapolitikára is szükség van, ami az egyoldalú orosz függés helyett egyre inkább a magyarországi megújuló energiákra helyezi a hangsúlyt - tette hozzá, kijelentve, a jelenlegi ellenzék a garancia az EU-s források újbóli megnyitására és az orosz nyomásgyakorlással szembeni közös fellépésre.
Varju László, a DK alelnöke azt mondta, hogy a „gonosz és embertelen” kormány „katasztrofális” politikája miatt alacsony a minimálbér, rekordgyenge a forint és rekordmagas az államadósság, az MNB felkészületlensége miatt pedig a kamatemelés sem tudja megállítani a forint romlását.
Az elmúlt tíz évben nem volt politikai szándék arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, sőt „Orbán Viktor megtagadta ezt a biztonságot a magyaroktól” – hangoztatta képviselő. Varju László a kormányváltás mellett érvelt, és szintén célként nevezte meg az euró bevezetését.
Bod Péter Ákos szerint
derült ki az Index interjújából.
Példaként megemlítette a koronavírus következtében 2020 márciusában tapasztalt forintgyengülést is, amikor az euró árfolyama körülbelül 335 forintról 365 forintig emelkedett. Amikor viszont megnyugodtak a kedélyek, néhány hónap alatt 345 forintos euróárfolyamig erősödött vissza a forint.
Bod Péter Ákos szerint 2022-ben a forint új sávban fog mozogni az euróhoz képest, ezt az új sávot körülbelül 365-370 és 400 forint között tudja elképzelni.
Érdekes módon azonban ezt Bod Péter azzal indokolja, hogy szerinte a a magyar fundamentumok nem túl jók. Mondja mindezt abban a gazdaságban, amelyik jelenleg épp uniós gazdasági növekedési rekorder.
Azt azonban elismerte, hogy
Makronóm vélemény
Az elmúlt napokban megfigyelhető gyengüléssel kapcsolatban elmondható, hogy a forint árfolyama nem tükrözi a gazdasági fundamentumokat, hiszen a magyar gazdaság bivalyerősnek számít az uniós rekordnövekedéssel, a gyors reálbérnövekedéssel és a legmagasabbak közé tartozó beruházási rátával.
Az árfolyam szintjét tehát jelenleg nem a gazdasági helyzet indokolja és mozgatja, hanem a katonai-gazdasági háború okozta befektetői félelmek és spekulációk. Különösen a Nyugat egyes országai által túlzásba vinni kívánt gazdasági szankciók és az azoktól való félelem okozhatja a forint gyengélkedését. A nyugati szankciós politika tehát visszaüt, amit most a forint elszenved, akárcsak az egész régiónk valutái.
A Makronóm ugyanakkor kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a magyar gazdaságpolitika minden elképzelhető eszközt kész bevetni a negatív történések kivédésére. Magyarországon ugyanakkor továbbra is az energiabiztonság garantálása az elsődleges, mert a gazdaság működése és a befektetők vélekedése is meghatározóan ettől függ most.
Úgy tűnik, jelen környezetben tehát az energiabiztonságra épülhet a pénzügyi, a gazdasági és a politikai stabilitás.
(Címlap: Ficsor Márton.)