Denis Villeneuve 2021-ben már bizonyította, hogy képes filmre álmodni A dűne című korszakos sci-fi-regényt. Most megérkezett a mozikba a folytatás, és nem kellett csalódnunk: ez is emlékezetesre sikerült.
Nyitókép: Intercom
***
Kamaszkori nagy olvasmányélményeim egyike volt Frank Herbert A dűne című regénye. A dűne nem elsősorban sci-fi, bár a távoli jövőben játszódik, amikor az emberiség már kirajzott az univerzumba. Azonban mindez csak a kulissza, a lényege nem ebben áll, hanem sokkal inkább abban a lebilincselően szerteágazó mítoszépítésben, amihez hasonlóval talán csak J. R. R. Tolkien A Gyűrűk Ura című könyvében találkozhatunk. Jól emlékszem arra a szédületre, amelyben A dűne olvasása közben éltem. Azóta legalább harminc év telt el, olykor bevillantak nevek és mondatok a könyvből. És néhány éve balszerencsémre megnéztem a legendás rendező, David Lynch adaptációját, ami – nincs mit szépíteni rajta – borzalmasra sikeredett. Lynch nem bírt el az anyaggal, állítólag a producer is beleszólt mindenbe, végeredményként pedig egy kaotikus, alig nézhető film született, amely méltatlan a mester egyébként impozáns életművéhez.
A szinte a semmiből felbukkant, sztárok nélkül forgatott Szarvasbébi az év egyik legnagyobb durranása lett a Netflixen. Nem véletlenül; a minisorozat egy elképesztő igaz történetet mesél el.
A színész szigorúan nézni most is nagyon tud, és a tőle megszokott széles gesztusok sem maradnak el, de a végtelenül pongyolán megírt Az utolsó vadászatot ő sem tudja megmenteni. A Cinegón látható westerndráma az amerikai történelem egyik súlyos bűnéről beszél.
A vandáloknak május közepéig meg kell jelenniük a bíróságon.
A történet egy iraki háborús misszióban kudarcot valló katonáról, Győrbíró Zsolt alezredesről szól.
„Ha Isten megsebez, azzal közelebb szólít magához.”
Macron továbbra is a katonák küldését szajkózza, de szerencsére még vannak európai háborút ellenző hangok.
Nem lesz jó vége, ha a kontinens országai katonákat küldenek Oroszország ellen.
