Bajnai Gordonnak egyetlen porcikája sem kívánja, hogy részt vállaljon a magyar közélet irányításában
De a cégei azért egyre gyakrabban tűnnek fel Magyar Péter mögött.
Ha az utóbbi időben sok online híroldalt olvasgattunk, nagy eséllyel futhattunk bele legalább egy sztoriba, ami nem ember, hanem számítógépes program munkája.
A világ legnagyobb hírügynöksége, az Associated Press negyedévente legalább 5 ezer ilyet generál, de bevételeiről szóló ismertetőkhöz a Forbes is előszeretettel alkalmaz szoftvereket.
Tény, hogy a megjelenő hírek egy része programok munkája, az viszont még mindig talány, hogy az olvasók hogyan reagálnak rájuk.
A Pennsylvania Állami Egyetem (PSU) kutatói nemrég végeztek felmérést a programok által írt újságcikkekről.
435 résztvevőnek mutattak meg három témakörben – egészségügy, pénzügy, politika – egy-egy cikket. Mindegyiket program jegyezte, de a megkérdezettek felének azt mondták, hogy ember, azaz valódi újságíró. Egyik felüknek azt is elújságolták, hogy a cikk a New York Times-ban, másik felének pedig, hogy a National Enquirerben jelent meg. (Persze nem ott jelentek meg.)
A kutatók megállapították, hogy a résztvevők jobban szerették a programok írta pénzügyi cikkeket, egészségügyi témákban viszont a valódi újságírók mellett álltak ki. Politikaiakban nem volt preferenciájuk.
„Úgy tűnik, nem érezzük túl kényelmesen magunkat, ha egészségügyi témákról programok tájékoztatnak. A megkérdezetteknek bizarr, hátborzongató érzéseik támadtak tőle” – jelentette ki a kutatást vezető Andrew Gambino.
Kidolgoztak egy, a résztvevők „kényelmetlenségi szintjét” mérő módszert is, amellyel azt tesztelték, mennyire zavarják őket a cikkeket író programok. Rákérdeztek, hogy milyen mértékben értenek egyet egy-egy megállapítással, és kiderült: azok, akik azt hitték, hogy programok írásait olvassák, sokkal elégedetlenebbek voltak, nagyobb bizalmatlanságot mutattak, furcsábban érezték magukat.