Teljesen irrelevánsak Putyin ’56-ra vonatkozó szavai

„Vagy tán nem is az elhihetőségével voltak fenntartásaim, hanem az időzítéssel. Vagy akármivel, alles zusammen. Történt ugyanis, hogy Putyin a minap bejelentette, hiba volt annak idején a Szovjetuniónak megszállnia Csehszlovákiát és Magyarországot.

Ennél persze némileg körmönfontabban fogalmazott, de a lényeg ennyi volt belőle. Mondja mindezt az a vezető, aki másfél éve agresszor háborút folytat egy szuverén állammal szemben. És aki elég komoly mértékben tehetne arról, hogy ha már – szerinte – ez a hibája volt a Szovjetuniónak, (amire az utóbbi évtizedekben egyre nagyobb tisztelettel néz fel az orosz politika, hovatovább már a tömeggyilkos Sztálin mosdatásánál is tartunk), hogy akkor tán változzon a helyzet.

És a gondolattól ugyan tudok aludni, de ilyenkor mégis kicsit szomorú, hogy idehaza, meg úgy az egész nyugati világban megszűnt a lehetősége annak, hogy akár Putyinról, akár Oroszországról, akár Ukrajnáról árnyaltan lehessen beszélni. Nem is ez a cikk lesz ennek a terepe, de sajnos mind az orosz-, mind az ukránpárti oldalon csak azt látjuk, hogy hülyeségeket szajkóznak az emberek, mi pedig, akik szimplán a magyarok pártján állunk, csak vakarjuk a fejünket, hogy mégis ezen a terepen mit lehetne kezdeni.

Valószínűleg semmit sem.

A kérdés persze az, hogy miért mond ilyet Putyin, pont most. Mivel az előbb már említettem, hogy nem vagyok alufóliasisakos orosz- és ukránbarát, ezért nem gondolom azt, hogy Putyin ezzel a fegyverszünetet készítené elő és azt sem, hogy ezzel a duplabeszéddel akar a kárpát-medencei bevonulásra hangolna. Meg tulajdonképpen mi is változik attól, hogy Putyin bocsánatot kér 1956-ért? Persze, ezzel már többet követett el ezen a téren, mint a sokak által érthetetlenül körberajongott Gorbacsov vagy éppenséggel az az Egyesült Államok, amely hobbiszinten rohant le államokat az elmúlt másfél évszázadban, de még elnézést sem akaródzott kérnie. Szóval, számít ez akármit is? Számít az, hogy 2023-ban valaki azt mondja, legyen az egy világhatalom vezetője is, hogy nem kellett volna másodjára is szétlőni Budapestet, évtizedekre bábkormányt ültetni a magyarok feje fölé – amely rezsim támogatásával felnőhettek azok a kollaboráns generációk, akiknek most fiai, lányai és unokái a Momentumból ekézik a szuverenitásunkat, mert persze az ÁVÓ óta semmit sem változtak?”

Nyitókép: MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Alekszandr Kazakov