Itália tegnap, ma és holnap

„A sokat emlegetett kvóta fogalmát is megértjük. Itáliában minden faluban, a legeldugottabb helyen is találkozunk 2-3 afrikai családdal. A nagyvárosban sincsenek gettók, de mindenhová jut lakosságarányosan migráns. Kicsit olyanok, mint a pogányok az ókori Rómában, még békésebbek is a betörő germánoknál. Üldögélnek az etruszk sírokon, a római köveken és a katedrálisok lépcsőin, szemlátomást fogalmuk sincs róla, hol is vannak voltaképpen. Idővel aztán vagy átveszik és sajátjuknak tekintik, vagy széthordják, mint a Colosseum köveit. Száz év múlva ők fogják mutogatni jó pénzért, mint őseik teljesítményét.

Az ilyesmiben egyébként közelebbi példa is van; Erdélyben a románok a mindenhová felépített hagymakupolás ortodox templomokkal már gyártják a hamis történelmet. És láss csodát: Poppiban, Arezzo és Firenze között, a középkori vár tövében a kisváros középkori templomába lépve, a katolikus környezetben görögkeleti ikonok sorjáznak. A feliratok román nyelvűek, román nemzeti színű pántlikák, román misék hirdetése. A helyi román közösség úgy fest, lenyúlta Poppi egyik templomát. Végül is jogos; bizonyára sokan vannak a városban, nekik még fontos is, a helyiek úgyse használták már, errefelé a turista is kevesebb, azokat meg a várban úgyis lehúzzák. (Nota bene: a vár nagyon klassz, megéri a belépőt.) Itt könnyebb is lesz eladni majd, ha a határokat húzzák, hogy ők voltak itt mindig is, a román népnév, a nyelv, az ikonok bizonyítják, hogy már Decebal is Poppiból igazgatta Nagyromániát. Aztán majd lebontják a sok vacak régi épületet, és emelnek helyettük jó kis blokkházakat.

A teljes etnikai kavalkád végül hazafelé, Trevisóban ölt testet, ahol ebédelni szeretnénk. A kebabosnál nincs hely, az egyik asztalnál néger nő üldögél egy pohár mellett kisfiával. A tulaj marasztalna minket, mutatjuk, hogy nyolcan nem férünk el. Dehogynem! Durván elzavarja a nőt a gyerekkel, az asztalát arrébb húzza egy másik mellé, máris helyet foglalhatunk. Kell neki a bevétel, ebből él, nem segélyből, így mégis megmarad az illúziónk arról, kié is Európa. A fehérek miatt az arab kebabos elküldi a négereket. Bennünk ugyanis pénzt gyanít.

Mert végső soron azért az az úr.”

A nyitókép illusztráció. Fotó: MTI / AP / Europa Press / Europa Press