Megvan, ki viheti el a balhét a törökországi földrengésben ezrével összeomlott épületekért
2023. február 21. 13:01
Az építőipari boomnak nagy szerepe volt a törökországi földrengés okozta katasztrófában. Hiába szigorúak ugyanis az építési szabályzat előírásai Törökországban, ha azokat évtizedek óta rengetegen megszegik, és az épületek jó része nem tud ellenállni a gyakori földrengéseknek.
2023. február 21. 13:01
p
6
3
49
Mentés
Óriási, váratlan mértékű pusztítást okoztak a törökországi földrengések, a politika pedig úgy tűnik megtalálta, hogy kik a felelősek a tragédiáért, az építési szabályokat áthágó beruházók személyében – számol be a CNBC.
Miért omlottak össze az új épületek Törökországban a földrengés következtében?
Törökországban a földrengések következtében több mint 12 ezer épület dőlt össze. Ekkora mértékű pusztítást pedig a szakértők szerint nem lehet egyszerűen azzal indokolni, hogy a törökországi földrengések a korábban mértekhez képest kiemelkedő, az eddigi rekordhoz mérve 25-szörös erősségűek voltak.
Ezt a katasztrófát nem a földrengés, hanem az épületek silány kivitelezése eredményezte”
– nyilatkozta David Alexander, a University College London professzora.
Ian Main, az Edinburgh-i Egyetem szeizmológiai és kőzetfizikai tanszékének professzora pedig úgy fogalmazott „Ha megnézzük a sérült épületekről készült képeket, egyértelműen látható hogy a legtöbbjüket nem úgy tervezték, hogy ellenálljanak a nagyon erős földrengéseknek”.
Úgy véli, számos lakóházban úgynevezett palacsinta-összeomlás történt. Ez akkor következik be, ha a falak és a födémek statikailag nem megfelelő összekapcsolása miatt minden egyes emelet ráomlik az alatta lévőre. Az épületekből amiatt egy halom betonlap marad, amelyek között alig van rés, ezért a bent tartózkodók túlélési esélyei nagyon kicsik – mondja a professzor.
Mit mondanak a szakértők a törökországi épületekről?
Törökország déli része három kőzetlemez, az eurázsiai, az arábiai és az afrikai lemez találkozása felett található, ezért ebben a régióban jellemzőek a gyakori, és erős földmozgások. A török törvények ennek megfelelően viszonylag szigorú építési szabályokat határoznak meg az épületek és a benne lakók védelmében.
Az építési szabályzat betartásával és betartatásával kapcsolatban azonban komoly problémák vannak.
Évek óta kísérti a sorsot Törökország azzal, hogy miközben engedélyezte – sőt, bizonyos esetekben bátorította – az ingatlanpiaci beruházásokat a földrengések szempontjából veszélyes területeken, nem kényszerítette ki, hogy azok a modern építési szabályoknak megfelelően valósuljanak meg – vélik a szakemberek.
Törökország az 1999-es izmiti földrengést követően vezetett be új építési szabályokat amelyek előírják, hogy minden új épületnek a földrengésvédelmi előírásoknak megfelelőnek kell lenniük – idézi fel a Guardian. Azt, hogy ezeket a szabályokat mennyire kezelik lazán a törökök, jól érzékelteti, hogy az épületek több mint fele illegális építkezés keretében épült.
Miért nem feleltek meg az épületek a modern építési technológiának?
A geológusok és mérnökök régóta figyelmeztetnek a szabályozás laza végrehajtására, a nem földrengésálló építkezés ugyanis több tízezer ember halálát okozó törökországi földrengéseket követően egyre nagyobb figyelmet kap. Köztudott, hogy
a földrengések által sújtott területeken számos épületet gyengébb minőségű anyagokból és módszerekkel építettek, ezek gyakran nem feleltek meg az építési szabályzatnak
– mondja a Török Építész Kamara elnöke. Eyup Muhcu megjegyzi azt is, hogy az említettek közt nem csak régebbi, hanem az utóbbi években épült épületek is vannak.
A földrengések előtt is közismert problémát azonban a szakemberek szerint figyelmen kívül hagyták, feltehetően azért, mert a megoldás drága, és népszerűtlen intézkedéseket igényelne, és visszafogná az építőipar teljesítményét, amely Törökország gazdasági növekedésének egyik motorja. A törökök azonban most aggódnak az újabb földrengések miatt, különösen az ilyen szempontból különösen sérülékeny 15 milliós Isztambulban.
Ők vihetik el a balhét a földrengésben összeomlott házakért
A földmozgásnak a török politikában is voltak utórengései. A vg.hu cikke szerint Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan támadások kereszttüzébe került a mentés lassúsága, és a katasztrófavédelem szereplése következtében. Erdogan részben elismerte a hibákat, de kérte, hogy a lakosság ne dőljön be az ellenzéknek, amely egy ilyen drámai helyzetet is támogatottsága növelésére használ fel.
Az npr portál cikkében Bekir Bozdag török igazságügyi minisztert idézi, aki közölte, hogy 131 ember ellen indult nyomozás,
mert a gyanú szerint megszegték az építési szabályzatot,
és a földrengésnek nem ellenálló épületeket építettek. Az igazságügyi minisztérium közölte, eddig összesen három embert tartóztattak le, hét személyt őrizetbe vettek, további hétnek pedig megtiltották, hogy elhagyja Törökországot.
A török állami hírügynökség szerint két embert azzal gyanúsítanak, hogy az egyik összedőlt épületben több tartóoszlop beépítését is elmulasztották, hogy nagyobb legyen a belső tér. A török rendőrség vasárnap az isztambuli repülőtéren őrizetbe vett két építési vállalkozót. Egyikük úgy fogalmazott, „a lelkiismeretem tiszta. Negyvennégy épületet építettem, négyet lebontottak. Mindent a szabályoknak megfelelően végeztem”. Egyelőre nem tudni, mi lesz az ügyek vége, de biztos, hogy a további katasztrófák elkerülése érdekében hatóságoknak szigorúbban kellene ellenőriznie az építési szabályok betartását Törökországban.
Miként kerülhető el, hogy egy településre kikerüljön a „megtelt” tábla? Mikor születik újjá a rákosrendezői pályaudvar és környéke, épül-e újabb felhőkarcoló? Mindezekre Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára, országos főépítész adott választ. Interjú.
A balliberális kormányok idején valahogy mindig felpörgött a privatizáció, aminek egyik eklatáns példája volt a ferihegyi reptér dobra verése. A jobboldali kabinet most korrigálna.
Amugy ugye milyen érdekes a kijevi zsidónak fegyverekre ( másokat megölni) a nagy EU meg az USA több milliárd dollárt ad, csak ugy baráti alapon minden ellentételezés nélkül.
A török szir katasztrofa megsegitésére a nagyvonalu ( :=( ) német kormány 50 millio Eurot áldoz ( ez talán 5-6 Leopard tank ára), ugye ez az érintett lakosságra átszámolva még 10 eurot sem jelent fejenként. Bravo, legalább lesz elég az utolso vacsorára.
Egy csomó épület meg megmenekült, mert ott betartották. Az arány nagyjából egy nép szabálykövetési hajlandóságát is megmutatja. Ez a északon 90% feletti, nálunk mondjuk 60-70% a echte émeteknél 110%.
A vevő is boldog ha olcsóbb, a beruházó is ha kevesebből megvan, a hatóság is mert extra bevételhez jut.
A nyugatnak ideje megtanulni, hogy a világ rajtuk kívüli része így működik, hiába mondják rá hogy korrupt.
Nekünk meg ideje megtanulni, hogy a nyugati világ is pont így működik.