Világszerte fogy a levegő a techcégek körül

Uniós lista a „rossz tanulókról”

A nagy techcégek rendszabályozására készül az Európai Unió, s a módosítás a kis- és középvállalkozásokat juttatná előnyösebb helyzetbe – írja a Financial Times belső értesülésekre hivatkozva.

„Az olyan technológiai óriások, mint az Amazon vagy a Google a továbbiakban nem használhatnák kizárólag saját céljaikra a birtokukba került információkat; ezeket a továbbiakban más, a velük egy piacon szereplő, hasonló profilú kisebb vállalkozásokkal is meg kell osztaniuk” – áll a tudósításban. 

A Financial Times mindemellett említ egyfajta „szabályozási listát” („hit list”), amely

Ezen a mintegy „feketelistán” többek között az egyesült államokbeli Szilícium-völgy óriásai is szerepelnek, köztük a Facebook és az Apple is.

A szabályozás hátterében nyíltan versenyjogi megfontolások állnak, amely a mostani monopolhelyzetet szüntetné meg azzal, hogy szigorúbb átláthatósági szabályok mellett a techmonstrumoknál szerényebb gazdasági lehetőségekkel rendelkező cégek részére is elérhetővé tenné azt az adatvagyont, amellyel például az említett óriáscégek rendelkeznek.

Ahogy arról a Financial Times cikke is beszámol, a küszöbön álló szabályozás illeszkedik azon brüsszeli törekvések közé, amelyek

A jelenlegi szankciók a rendes üzletmenet részévé váltak

Ez mindenképpen üdvözlendő és időszerű: ezek az óriáscégek ugyanis akkora éves profitbevétellel dolgoznak, hogy a jelenlegi, szabályozással járó bírságokból fakadó költségeket tulajdonképpen a rendes üzletmenet részévé tették – vagyis számolnak az adatvédelmi jogsértésekkel, és az azok kapcsán várható pénzügyi szankciókkal.

A bírságokon és a versenyegyenlőség ösztönzésén túlmenően azonban nincs kizárva, hogy az új alapokra helyezett uniós szabályozás drasztikusabb jogi eszközöket is tartalmaz majd. 

Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos szerint

Ezen felül Brüsszel egyfajta pontrendszer bevezetését is tervezi, amely a nyilvánosság számára teremtené meg a lehetőséget arra, hogy értékelje a technvállalatok adózási vagy tartalom-moderálási hajlandóságát.
A felhasználót könnyen elfoghatja az az érzés, hogy ezek a platformok túlnőtték azt a szintet, hogy egyáltalán törődjenek piaci viselkedésük következményeivel – állítja Breton.

20 év után időszerű, hogy új szabályok váltsák fel a régieket

Az Európai Bizottság „Digital Services Act” („Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet”) címmel ellátott javaslatcsomagja a 2000-es évek legelején elfogadott elektronikus kereskedelemre vonatkozóan elfogadott irányelvet hivatott leváltani. 

Ahogy az a javaslatcsomaghoz fűzött kommentárban is áll, a Bizottság felismerte, hogy az elmúlt 20 év során gyökeres változások álltak be a kibervilágban, s ezek közül

Az Európai Bizottság ennek megfelelően a javaslatcsomag elfogadtatása útján biztosítaná egyfelől azt, hogy a 2018 májusától minden tagállam számára közvetlenül alkalmazandó általános adatvédelmi rendelet (GDPR) rendelkezései maradéktalanul érvényesülnek. 

Másfelől pedig az úgy nevezett „ex ante” jellegű – vagyis a szankciós rendszerrel ellentétben a jogsértést megelőzően ható – szabályozás biztosítaná azokat a körülményeket, amelyek

A részletszabályok kialakítása és pontosítása céljából az Európai Bizottság nyilvános konzultációt hirdetett, amelyben 2020 szeptember 8-áig lehetett részt venni. 

Indiában is van már a csőben hasonló elképzelés

Hasonlóan a Bizottság javaslatához, versenyjogi és fogyasztóvédelmi megfontolásokból a világ második legnépesebb országában is új szabályok léphetnek érvénybe, igaz, a tervezet olyan kormányzati jogosítványokat is magába foglal, amelyekről „itthon” egyelőre nincs hivatalos információ.

Indiában ugyanis a kormány (az adatvagyonon túlmenően)

A tervezet szerint – a fentiek mellett – a techcégek kötelesek lennének nyilatkozni arról is, hogy alkalmaznak-e mesterséges intelligenciát az adatgyűjtés- és feldolgozás alkalmával, s ha igen, milyet.

Továbbá, az indiai szabályozás az ázsiai ország irányába gravitálná a techcégek szervereit, s erre 3 évet biztosítana a szolgáltatók számára.

A Reuters értesülései szerint konkrétumok a végleges szabályokra vonatkozóan jövő év március elején, a nyilvános konzultáció lezárultát követően várhatók.

Eltérő megközelítések Ázsiában

Némileg árnyalja az indiai szabályozási törekvések célkitűzéseit az az augusztusi beszámoló, amely a nyugati tendenciákat veti össze a feltörekvő ázsiai államok hozzáállásával ebben a tárgykörben. 

Eszerint az ázsiai államok – különösen Kína, illetve a már említett India – az e-kereskedelmi reformok útján saját techvállalataikat akarják helyzetbe hozni. Megjegyzésképpen: ennek fényében a forráskódra vonatkozó kormányzati betekintési jog is új értelmet nyer, ugyanis

A cikk Kína esetében az olyan kormányközeli techcégek építkezését említi, mint az Alibaba Group Holding, a Huawei Technologies vagy a Tencent Holdings. Indiában pedig a milliárdos Mukesh Ambani cégcsoportja aspirál vezető szerepre az online platformok piacán – nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy rátegye a kezét olyan ágazatokra is (például online oktatás, vagy egészségügy), amelyek az amerikai „Big Tech”-vállalatok profiljából egyelőre hiányzik.

Érdekesség a fenti vállalkozással kapcsolatban, hogy a vállalatcsoport befektetői között a Facebook és a Google is megtalálható, mindemellett a konglomerátum természetesen az indiai állam támogatását is élvezi. 

Dobozi Gergely