Erre tessék gombot varrni, Magyar úr! Az Európai Bizottságnak pedig ezúton is hálásan köszönjük
Némelyeknek egyszerűen mindig sikerül olyan szögből nézni az eseményeket, ahonnan Magyarország egy merő lúzer. Francesca Rivafinoli írása.
Napvilágra került a román belföldi hírszerző szolgálat a legfelsőbb bírósággal és a legfőbb ügyészséggel kötött 2009-es titkos megállapodása.
Újabb titkos megállapodást került nyilvánosságra Romániában, amelyet a román belföldi hírszerző szolgálat a legfelsőbb bírósággal és a legfőbb ügyészséggel kötött 2009-ben. A dokumentumot hétfőn a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) hozta nyilvánosságra, miután a hírszerzés vezetője, Eduard Hellvig kezdeményezte a titkosítás feloldását. A hírszerzés úgy ítélte meg, hogy a kilenc évvel ezelőtt megkötött egyezmény jelenleg semmilyen titkot nem sért, ezért nyilvánosságra hozható.
A dokumentumot George Maior, a hírszerzés akkori vezetője, Laura Codruta Kövesi akkori legfőbb ügyész, aki jelenleg a korrupcióellenes ügyészséget vezeti, valamint Nicolae Popa, a legfelsőbb bíróság volt elnöke látta el kézjegyével. A titkos megállapodás hét oldalon szabályozza a három intézmény együttműködését olyan ügyekben, amelyek a nemzetbiztonságot érintik. A megállapodás információcserére és a három intézmény tevékenységének összehangolására kötelezte a feleket. Közös informatikai rendszert alakítottak ki, amelynek biztonságosságát a hírszerzés szavatolta.
Március végén hozták nyilvánosságra az első ilyen titkos megállapodást, amely a hírszerzés és a legfőbb ügyészség között jött létre. Azóta kiderült, hogy a román igazságszolgáltatás legfontosabb intézményeinek szinte kivétel nélkül volt titkos megállapodása a hírszerzéssel azt követően, hogy a legfelsőbb védelmi tanács nemzetbiztonsági kockázatnak nyilvánította a korrupciót.
Romániában a Legfelsőbb Védelmi Tanács még a 2004 és 2014 között elnöki tisztséget betöltő Traian Basescu idején sorolta a korrupciót a nemzetbiztonsági kockázatok közé, ezért a SRI a korrupcióellenes ügyészség által végzett nyomozásokban is részt vett, amit a román alkotmánybíróság 2016 februárjában alaptörvénybe ütközőnek minősített.
A román szociálliberális kormánykoalíció szerint az ügyészség és a hírszerzés együttműködése nyomán átláthatatlan háttérhatalom, az úgynevezett párhuzamos állam jött létre, amely az elmúlt több mint egy évtizedben számos visszaélést követett el a korrupcióellenes harc leple alatt.
Ezzel szemben az ellenzék és Klaus Iohannis államelnök szerint nem történtek visszaélések, hanem a szociálliberális koalíció pusztán a korrupcióval gyanúsított politikusait próbálja menteni az ügyészség és a hírszerzés támadásával.
(MTI)