Másfél évet kapott az Auschwitzot meggyalázó csoport

Másfél éves, illetve tizennégy hónapos szabadságvesztésre ítélte szerdán az Oswiecim székhelyű kerületi bíróság azt a két férfit, akiket az ügyészség az auschwitzi emlékmúzeum meggyalázásával vádolt.

Az ítélet nem jogerős. A másfél éves letöltendő börtönbüntetésre ítélt fővádlott, Adam B., valamint Mykyta V., akire a bíróság tizennégy hónapos szabadságvesztést szabott ki, egy 11 fős, lengyelekből, fehéroroszokból és egy német állampolgárból álló csoportot élén tavaly márciusban a volt náci német koncentrációs tábor hírhedt, „Arbeit macht frei” feliratú kapujánál meztelenre vetkőzött, egymáshoz próbálták láncolni magukat. Emellett a főkapura a Love feliratú transzparenst függesztették ki és kegyetlen módon megöltek egy birkát. Az akciót utólag háborúellenes művésztiltakozásnak állították be.

A csoport összes tagja magas bírságot kapott, Adam B. és Mykyta V. emellett 10 évig nem lehet állatok tulajdonosa. 

A fővádlott – aki ügyészi közlés szerint az ítélethirdetés közben nevetett – kilátásba helyezte, hogy fellebbezni fog. Mindazonáltal úgy találta: amennyiben börtönbe kerül, ez a művészakció folytatása lesz.

A bíró az ítélethirdetéskor Auschwitz tragikus történetét idézte fel, s bírálta, hogy ilyen helyen a vádlottak „meztelenségükkel tüntettek”, értelmetlennek találta, ha az erőszakot valaki éppen azzal akarja legyőzni, hogy maga is alkalmazza.

Az auschwitz-birkenaui emlékmúzeum igazgatója, Piotr Cywinski a PAP hírügynökségnek elmondta: más nem is jöhetett volna számításba, mint elmarasztaló bírósági döntés, hiszen az elítéltek a világ egyik legtragikusabb helyét gyalázták meg, „megpróbálva a helyszínt valamiféle homályos (...) eszmék terjesztésére kihasználni, megsebezve ezzel azoknak az embereknek a millióit, akiknek hozzátartozói itt hunytak el”.

Az auschwitzi koncentrációs tábort a náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette Lengyelországnak a Harmadik Birodalomhoz csatolt részén. A szomszédos birkenaui láger két évvel később jött létre. A megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye. Az auschwitzi múzeum 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó.