A hűség horvát-magyar faluja, Kópháza – A Fekete Madonna oltalmában

Írta: Póla Gergely

Tavaly volt negyed évezrede, hogy Kópházán felszentelték a Sarlós Boldogasszony-templomot. A kópházi zarándoklaton több száz éve közösen vesznek részt magyar, horvát és német anyanyelvű emberek. A térséget kettéosztotta az első világháború utáni határmódosítás, és a szétszakíttatást később tovább súlyosbította a vasfüggöny, de az erős közösségi hitélet túlélte a megpróbáltatásokat.

A határok átjárhatóságának köszönhetően ma már magyarországi közösségek is rendszeresen részt vesznek a mariazelli horvát zarándoklaton, és Ausztriából is érkeznek hívők a kópházi búcsújáró helyre. A Kópháza környéki közösséget összekovácsolja a kereszténység mellett a helyi, illetve a magyar és a horvát identitás.

A török korban elnéptelenedő falut a 16. században horvátok népesítették be, a lakosságnak még ma is közel fele horvátnak vallja magát. Úgy őrizték évszázadokon át nemzetiségi identitásukat,

Az 1848–49-es szabadságharcban nem Jelačić bánhoz, hanem a magyar honvédséghez csatlakoztak, az 1921-es népszavazáson pedig hetvenszázalékos arányban a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak.

A hit, a békés együttélés, illetve a kultúrát és a közösséget gazdagító, egymással összeegyeztethető identitások adják A Fekete Madonna oltalmában című imázsfilm fő témáját.

A tízperces alkotást Bárány Krisztián, a FilmEver vezetője jegyzi, aki olyan műveket készített korábban, mint A Szent Korona és koronázási kincseink nyomában, az Isten békéje – Bemutatkoznak a tihanyi bencések, az Erdély – Ég és föld között és az Akik a hazára voksoltak – Sopron 1921.

A rövidfilm megtekinthető a Kópháza Horvát Nemzetiségi Önkormányzat hivatalos YouTube-csatornáján: