Ritka, de a világon mindenhol ismert jogállami módszerrel élt Novák Katalin, amikor eljárási kegyelmet adott a Budaházy-ügy hét terheltjének.
Írta: Tóth Levente, az ELTE ÁJK oktatója, az Aurum Alapítvány szakmai vezetője
Novák Katalin, köztársasági elnök kegyelemről döntött a Budaházy-ügy hét terheltjével szemben - adta hírül a Sándor-palota december 27-én. Az államfői – „uralkodói” – kegyelem történelemkönyvekből és filmekből mindenki számára ismert lehet. Arról azonban aligha esik szó, hogy hogyan is néz ki mindez a modern magyar joggyakorlatban – a Budaházy-ügy pedig kiváló apropóként szolgál arra, hogy többet is megtudhasson a közvélemény erről az aktusról.
A Budaházy-ügy vádlottainak évtizedeken átívelő ügye rendre feltűnik a magyar sajtóban és megszólalásra készteti a közélet szereplőit is.
A vádlottaknak, Budaházy Györgynek és tizenhat társának terrorcselekmény, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés miatt kellett megjelenniük a Fővárosi Törvényszéken. Az elsőfokú ítéletet, amely szerint
másodfokon hatályon kívül helyezte a bíróság, és új eljárás lefolytatására kötelezte a törvényszéket. Idén pedig, bár a hatályon kívül helyezett ítélethez képest, Budaházy szigorúbb büntetést kapott, attól volt hangos a sajtó, hogy a terhelt elhagyta a börtön épületét, ugyanis a Kúria megszüntette a letartóztatását.
A büntetőeljárások elhúzódása és a gyakran olvasott „túlterheltek a bírók” mondattöredék mindenképpen összefüggő fogalomkörök. Habár néhány esetben valóban észszerű a magyarázat arra, hogy miért húzódhat el egy per hosszú évekre, a Budaházy-ügy esetében azonban – Novák Katalin köztársasági elnök közleménye szerint –, az eljárás elhúzódása aránytalan sérelmet is jelent a vádlottak számára.
A büntetendő cselekmény elkövetésekor hatályban lévő, a büntetőeljárást szabályozó törvény nevesíti az eljárás elhúzódásának potenciális problémakörét, ezen belül pedig a vádlott, illetve az őt védő jogi képviselő lehetőségét kifogás előterjesztésére, ha az eljárás elhúzódik.
Az Alkotmánybíróság 62/2006. (XI. 23.) AB határozata megköveteli, hogy a büntetőeljárásnak a bírósági szakaszt megelőző folyamatában is legyen olyan jogvédelmi eszköze, amely megfelelő ráhatást biztosít a hatóságoknak meghatározott eljárási határidők megtartására. Mindezt a jogállamiság, illetve a jogbiztonság érvényesülése céljából fogalmazta meg az Alkotmánybíróság. Ezzel a – szaknyelvi fordulattal élve – „felszólamlási” lehetőséggel megfelelő védelmet lehet nyújtani az eljárás során a határidők elmulasztásából adódó elhúzódás ellen is.
Az elnöki kegyelem természetesen a 2012-ben hatályba lépett Alaptörvényben is rögzítésre került. Annak szövegében is ott áll mindenkinek a joga az ügyek tisztességes módon és ésszerű időn belül való elbírálásához. Ez egy olyan garancia, amely nem csupán jogbiztonsággal, illetve a jogállamisággal köthető össze, hanem az emberi méltósággal is. Mindezek mellett
amelyről a napokban mi is olvashattunk.
Egyfajta „beavatkozás” ez
A kegyelmezési jog – lényegét tekintve – az igazságszolgáltatásba való beavatkozást jelent. A jogrendszerek általában hagynak olyan lehetőséget, ahol az állam első embere valamilyen méltányolható okból „beleavatkozhat” egy egyéni igazságszolgáltatási ügybe. A jogalkotó valahol ezzel (is) próbálja kiküszöbölni a jogszolgáltatás rendszerében rejlő igazságtalanságokat. A magyar jogban jelenleg kétféle kegyelemet ismerünk. A köztársasági elnököt megillető egyéni kegyelmezési jog mellett beszélhetünk közkegyelemről is, mely gyakorlása az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
A Budaházy-ügyben az előbbi kategóriába tartozó eljárási kegyelemről olvashattunk, melyet más szóval pertörlésnek is nevez a szakirodalom: ez
Az eljárási kegyelem azonban nem az egyetlen kegyelmezési lehetőség, hiszen a kegyelem kiterjedhet részben, vagy egészben a büntetés végrehajtására, és ilyenkor a kegyelem a büntetés végrehajtását kizáró oknak számít. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha már a bíróság jogerős döntést hozott az ügyben. Végezetül kiterjedhet a kegyelem a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre, amelyet a szakirodalom a rehabilitációnak is nevez. Ilyenkor az adott személy elveszítheti a köznyelvben használt „priuszát”.
Fontos tudni, hogy
tehát a kegyelemmel az állam büntetőigényéről mond le. A köztársasági elnök Alaptörvényben biztosított kegyelmezési joga nem korlátozható, gyakorlása tekintetében nincsenek alkotmányos szabályok. Lényeges körülmény azonban, hogy hogy az igazságügyi miniszter az, aki előkészíti és ellenjegyzi a köztársasági elnök kegyelmi döntéseit.
Kép: Attila KISBENEDEK / AFP
Szerinte a Magyar Péter körüli hype egy tünet, a Momentumnak pedig a végét jelentheti az EP képviselőinek tevékenysége.
A liberális politikus szerint „a holnap nem a nemzetállamoké, hanem a birodalmaké”.
Egy mobiltelefontok-gyártó sajátos marketingfogásaként múlt hétvégén kétmillió forintot szórtak szét a cég telephelye előtt és a Deák téren. A cég a veszélyes akció miatt most több eljárás elé néz.
„Az ellenzéki pártokra nagyobb veszélyt jelent ez a fajta politika jelenség, mint ránk” – fogalmazott a közlekedési miniszter.
A görögöknél született, a belgáknál pusztul el a demokrácia.
A Mandiner húsz pontban szedte össze a milliárdos bűnügy legfontosabb történéseit, ami Karácsony Gergely szerint meg sem történt.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
Valószínűleg a közelmúltban készült a felvétel.
