Az uniós támogatás nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze – Vitályos Eszter a Mandinernek

***

A Fidesz kampányát két nagy jelentőségű esemény is terhelheti: az EU Bíróság jogállamisági ítélete, illetve az orosz-ukrán háború. Terheli?

Nagy meglepetések nem érnek bennünket az uniós politikában, a jogállamisági döntés előre látható volt. Ez egy joginak álcázott színtiszta politikai támadás, amiért Magyarország meg akarja védeni az LMBTQ-propagandától a gyerekeket, óvodákat, iskolákat. Erre felkészültek a szakterülettel foglalkozó kollégáink. Tudtuk, hogy ez a döntés meglesz még a választások előtt, hiszen Brüsszel és a brüsszeli baloldal be akar avatkozni a magyar választásokba. Nyolc éve foglalkozom európai uniós forrásokkal, és azt látom, hogy

De azt is látjuk, hogy ezekkel a pénzekkel mindig is szerettek valamilyen módon politikai nyomást gyakorolni a tagállamokra. Az orosz-ukrán háború azonban valóban váratlan esemény volt.

A kormány stratégiai energetikai kapcsolatokat épített Oroszországgal, ami előnyös, ráadásul ezt teszik más uniós államok is, mégis, a látványos orosz-barátság miatt kellemetlen helyzet állt elő, amikor Putyin a nemzetközi jogon átlépve megtámadott egy másik szuverén országot...

Magyarországnak olyan kormánya van, amely minden helyzetben azt nézi, hogy mi a magyar érdek. Ha a gázáraknál, a rezsicsökkentésnél a magyar érdek az, hogy az oroszokkal megfelelő partneri kapcsolatot alakítsunk ki, akkor ezt meg kell tenni –  orosz gáz nélkül nem tudnak fűteni a magyar családok és a vállalkozások. Emellett nyilvánvaló, hogy

– Magyarország biztonsága az első. A magyar baloldal a legnehezebb helyzetekben is felelőtlenül és veszélyesen viselkedik, háborúba sodorná Magyarországot, a fegyverek és katonák küldésével veszélyeztetné a magyarok és a kárpátaljaiak biztonságát, veszélyeztetné a magyarok energiabiztonságát; vádaskodik, rágalmaz – ilyen magatartást más uniós tagállamokban az ellenzék nem enged meg magának. Ugyanez történt a Covid-járvány ideje alatt is: amikor összefogásra volt szükség, a baloldal akkor is gátolta a védekezést, és a széthúzást erősítette. Politikai támadást indítanak a kormány ellen, feszültséget gerjesztenek, az a céljuk, hogy káoszhelyzet álljon elő. Nekünk viszont a magyar emberek biztonsága az első.

A külföldi liberális sajtó arról ír, hogy Orbán Viktor most pengeélen táncol, egyensúlyoznia kell Putyin elnök és a NATO-szövetségesek között, míg migrációs politikájában módosításokra kényszerül. A miniszterelnök ezekre a vádakra a köztévének adott interjújában pontos válaszokat adott. Ön lát feloldhatatlan ellentmondásokat a kormány ezen politikáiban?

Egyik ügyben sem látok ellentmondásokat. Teljesen világos, hogy amikor távoli országokból, több biztonságos országon keresztül muszlim gazdasági bevándorlók menekülnek Európa felé, nagy részük csupán a jobb élet reményében, kövekkel dobálják a határőröket, illegálisan akarnak az ország területére lépni, az nem hasonlítható össze azzal, amikor a szomszédos államból a háború elől menekül a békés lakosság. Természetes, hogy minden bajba jutott embert, családot a háború sújtotta Ukrajnából beengedünk. A távoli országok konfliktusairól pedig azt valljuk, hogy a problémát ott kell kezelni, ahol felmerül – nem akarunk bevándorlóországgá válni. A szankciós politikában szintén a magyar érdek elve az elsődleges: ebben a háborús helyzetben EU- és NATO-tagállamként csatlakozunk  az egységes állásponthoz.

Vitályos Eszter államtitkár, képviselőjelölt

Az EU Bírósági ítélete szerint az Európai Bizottság összekötheti az uniós kifizetéseket a jogállamisági normák betartásának feltételével. De csak ha az uniós költségvetést érinti a normasértés. Ezt milyen intézmény, hogyan fogja bizonyítani?

Pontosan ez volt az a pont, ahol azzal érveltünk, hogy ez szubjektív helyzetértékelésre adhat lehetőséget. Nincsenek objektív támpontok ugyanis, a jogállamiság definíciója és kritériumai nincsenek jogi terminusokban meghatározva, éppen ezért volt részünkről egy határozott kiállás azzal kapcsolatban, hogy

Ahogy mondtam, ez színtiszta politikai támadás és nyomásgyakorlás a gyermekvédelmi törvény és népszavazás miatt.

De a bíróság jogerősen döntött, ez a kérdés eldőlt. Milyen konkrét pénzelvonásokra számítanak az új jogállamisági mechanizmus eljárásainál?

Arra számítunk, hogy ugyanaz lesz, mint ezelőtt: a migrációs politikánk vagy a gyermekvédelmi törvényünk miatt azt fogják mondani, hogy sérülnek a jogállamisági normák. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy a döntés szerint a kifizetés nem lehet politikai nyomásgyakorlás eszköze. Ezen források kiutalásának az a lényege, hogy az elmaradottabb európai régiókat felzárkóztassák. Mi köze van ennek egy adott tagállam gyermekvédelmi szabályozásához vagy bevándorlási szabályaihoz? Ezt nehezen lehet máshogy értékelni, mint zsarolásként.

Ez a szankció érinteni fogja a helyreállítási alap és a kohéziós alap pénzeit is. A kormány beárazta a veszteséget, és magyar költségvetési tételekből akarja kompenzálni a kiesett uniós pénzeket. Ha Brüsszelben befagyasztják az uniós pénzeket, végül nagy hiány lesz, nem?

Az a hitel, amelyet felvett az ország, éppen azért van, hogy a költségvetési előfinanszírozás megvalósítható legyen;

A kohéziós forrásokkal, illetve a helyreállítási alap pénzeivel biztosított pályázatokat is elindítottunk már a 2021-2027-es költségvetési időszakra – ilyenek az utóbbi esetében a lakossági napelemes pályázatok, vagy egyes mentőállomás-felújítások. Ezek magyar költségvetésből történő előfinanszírozással történnek most, a támogatásokat utólag fogjuk megkapni.

Mi a garancia, hogy ezek az uniós pénzek be fognak érkezni?

Még egyszer mondom: minden évben azt tapasztaljuk, hogy amikor az év végén az uniós tagállamok várják az EU-tól érkező nagy forrásokat, akkor minden esetben kemény tárgyalások zajlanak, és a viták szinte minden esetben a tagállami szabályozással vannak összefüggésben. De az Európai Uniónak is van olyan kötelezettsége, hogy bizonyos év alatt bizonyos kifizetéseket teljesítsen, rajta is van egy nyomás.

A hosszú évek tapasztalata tehát az, hogy végül meg szoktak oldódni ezek a problémák.

Rövidtávon tehát nem lesznek fennakadások a pályázatokban, nem lesznek leállított projektek emiatt?

Nem gondolnám, hiszen éppen ezt akarta megelőzni a kormány a hitelfelvétellel. Arra készülünk, hogy minden program elindul. Vannak állami körbe tartozó intézmények, amelyek kedvezményezettek, ezek 100 százalékos támogatási előleget kapnak, vagyis önerő nélkül elkezdhetik a projektet, amint pozitív elbírálást kap a pályázatuk, és megköttetik velük a támogatási szerződés. El fognak indulni a programok, és ezzel a gazdaság is tovább fog pörögni.

Az Ön választási körzetében, a Pilisben és a Dunakanyarban tehát nem lesz forráshiány? Különös jelentősége van ennek, hiszen Pest megye önálló fejlesztési régióvá vált, így a következő kifizetési ciklusban nagyságrendileg több uniós pénz áramolhat ide.

Nem lesz forráshiány.

Ez a folyamat akkor indult el, amikor T. Mészáros András volt a Pest megyei önkormányzat elnöke, de végül nem volt meg rá a politikai akarat a baloldali kormányzás idején. 2016-ban a megyei önkormányzat a pénzügyminisztériummal és a miniszterelnökséggel karöltve indította el a folyamatot az Európai Statisztikai Hivatal felé. A Pest megyei régió az uniós átlaghoz képest elmaradott volt, mert az uniós pénzek Budapest elszívó hatása miatt nem érkeztek meg oda.

A korábbiakhoz képest akkor a következő években nagyságrendileg mennyivel több támogatás érkezhet a Pest megyei projektekre?

A vállalkozási, a civil, az önkormányzati és vidékfejlesztési szektor háromszoros összeget fog tudni lehívni az előzőekhez képest.

Milyen fejlesztéseket akarnak elsősorban látni a Pilis és a Dunakanyar lakói? Mik a tapasztalatok?

Közlekedés, egészségügy, épített- és természeti örökségvédelem – ez a három terület az, ahol nagy változást szeretnének látni a régió lakói. Érdekes módon van egy negyedik is, a sportolási és életmóddal kapcsolatos szolgáltatások területe. A közvélemény-kutatásunk szerint a választókerületben élő 110 ezer ember 86 százaléka mondja azt, hogy a legfontosabb a közlekedés-fejlesztés. Nem tartható, hogy Budapesttől 30 kilométerre fekvő településekről másfél óra alatt ér be az ember autóval a fővárosban.

Mennyiben változhat meg a térség autós közlekedése, a közutak minősége?

A térség felől Budapestet két főúton lehet megközelíteni: Üröm felől a 10-es számú főúton, Budakalász felől pedig a 11-es számú főúton. Pilisvörösváron és Szentendrén keresztül napi több tízezer autó halad át, reggeli és délutáni dugók vannak. A 11-es felújításával évente 50 órával kevesebbet ülünk majd a dugóban. A legnagyobb segítséget az jelentené, ha nyugati irányból gyorsforgalmi úton tudnánk megkerülni a fővárost akár az M0 nyugati szakaszának, akár az M10-M100 megépülésével.

Komoly helyi érdekek feszülnek ez ellen.

Inkább választókerületi érintettségeket mondanék. Komoly viták vannak erről. Az viszont jó hír, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. azt jelezte, hogy

amelyet eddig még nem mutattak be a helyi lakosságnak. Jó hír, hogy a tervezési közbeszerzés kiírásával elindult végre az M0 északi szakaszának megvalósítása.

Hogyan illeszkednek majd ezek a tervek a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégiához?

Ez a stratégia a mi térségünkben már rengeteg eredményt hozott: a 10-es út mentén a Budapest-Esztergom vasútvonalon parkolók épültek, nemrég állt forgalomba a negyedik emeletes motorvonat – ezek kapacitásaikkal jól tudják mentesíteni a reggeli és a délutáni csúcsforgalom zsúfoltságát.

Teljesen meg fog újulni a szentendrei HÉV-végállomás, egy intermodális csomópont lesz, ahol a busz- és a HÉV-közlekedés össze lesz hangolva. De a budakalászi és a pomázi állomások is megújulnak, mindenhol plusz parkolóhely-kapacitások fognak épülni, és új szolgáltató egységek fognak létesülni.

Milyen volumenű gazdaság-, illetve településfejlesztés valósulhat meg?

A településrendezési reform egy nehéz ügy, mert ez nagyban az adott önkormányzatoktól is függ. Milyen területeket vonnak belterületbe, hol szabnak változtatási tilalmat, mert nem akarnak újabb lakóparkot, és így tovább – ezek a települési önkormányzatok hatáskörei, amire egy parlamenti képviselőnek nincs sok ráhatása. Mind a 17 térségi településen sokszor jártam, és azt tapasztalom, hogy szeretnék már kitenni a „Megtelt” táblát. Az utóbbi években történt

és ezzel együtt települési infrastruktúra-fejlesztés is. Jelenleg egy tanuszoda épül a térségben, Pilisvörösváron, a másik Dunabogdányban van, leszámítva a nagyobb városokat. A nagy infrastrukturális beruházások megoldhatóak lesznek az uniós forrásokkal. Öt döntésünk van már a bölcsődeépítés terén: hazai költségvetési támogatásból elnyert pályázatok vannak Ürömön, Pilisvörösváron, Leányfalun, Csobánkán és Tahitótfaluban – Kisorosziban pedig három hete adtunk át egy kis intézményt.

Említette az egészségügyi fejlesztésekre vonatkozó lakossági igényt. Itt mi várható ebben a fejlesztési időszakban?

– ennek koncepciójának kidolgozása már folyamatban van. A lokáció még nincs meg, de valahol a Szentendre-Budakalász-Pomáz háromszögben lehetne, egy könnyen elérhető területen. 110 ezer ember egészsége ezt indokolttá tenné, a térség kinőtte a rendelőintézeti rendszert, bár a pilisvörösvári és a szentendrei rendelők jól felszereltek, de például az utóbbinál nincs gyermekgyógyászat.

Az ön körzete, a Pest megye 3-as választókerület „billegő” körzet. Az ellenzéki jelölteknek ezekben a körzetekben kell áttörniük, hogy esélyük legyen a választás megnyerésére. Érzi a tétet?

Nem biztos, hogy ez egy „billegő körzet”. Amikor az ellenzék úgy döntött, hogy egy csoportba tömörül, akkor úgy kalkuláltak, hogy minden választókörzetben egy az egy ellen fognak a fideszes képviselőjelöltek ellenében indulni.

Én sportolóként azt vallom, minden meccs addig tart, amíg le nem fújják, tehát nem dőlünk hátra, mert ennek a térségnek munkára és előremutató célokra van szüksége. Nem szeretnénk Budapest 24. kerülete lenni, ahová csak aludni járnak az emberek. Ez egy valódi közösség, amely szereti az otthonát.

A Facebook-bejegyzéseit nézve kemény tempót diktál, minden nap járja a körzet településeit. Mit lát: van kormányváltó hangulat?

Sokszor inkább ellenzékváltó hangulatot tapasztalok, a többség látja, hogy nagyon nagy a választás tétje, nem akarják, hogy visszatérjen a Gyurcsány-korszak, ami újra tönkretenné és most már háborúba is sodorná az országot. Azt látom, hogy mindenhol szívesen látnak, és szinte minden rendezvényre meghívást kapok. Nem éreztem sehol elutasítást, pedig mindenhol tudják, hogy államtitkár vagyok a kormányban, illetve a Fidesz-KDNP jelöltje a választási kampányban.

és azt látom, az emberek ezt értékelik.

A személyes kapcsolatépítés erejében hisz, azért futja ezeket a köröket?

Egyrészt ez az én személyes indíttatásom: szeretem az otthonomat, a Pilis-Dunakanyart, és szeretem ezt csinálni, szeretek személyesen találkozni az itt élő emberekkel. Másrészt: ez a térségi képviselő feladata, tisztában kell lennie, mi történik a településein, mire van szükségük a helyieknek, és meg is kell mindent tennie, hogy ezeket a szükségeket betöltsék az intézkedései.

--

fotó: Mátrai Dávid