„A magyar ügyészség elkötelezett az európai uniós támogatásokkal összefüggően érkezett ajánlások és jelzések kivizsgálása érdekében” – közölte Polt Péter legfőbb ügyész kedden.
Polt Péter legfőbb ügyész hivatalában fogadta az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának (CONT) delegációját, amelynek tagjai előtt egyértelművé tette, hogy „a magyar ügyészség elkötelezett az európai uniós támogatásokkal összefüggően érkezett ajánlások és jelzések kivizsgálása érdekében” – tudatta a Legfőbb Ügyészség kedden az MTI-vel.
A legfőbb ügyész és a CONT elnöke, Ingeborg Grässle vezette delegáció hétfői megbeszélésén a felek áttekintették az uniós támogatásokkal kapcsolatos ügyészi tevékenységet, egyes konkrét ügyeket, a magyar ügyészségnek az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF) és az uniós ügyészségi együttműködési szervezettel (Eurojust) ápolt kapcsolatát, az Európai Ügyészség kérdését, továbbá a korrupciós bűncselekmények alakulását – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben. Mint írták, a Legfőbb Ügyészség a kivizsgálások kapcsán kiváló és folyamatos munkakapcsolatot ápol az OLAF-fal, amit korábban Giovanni Kesler OLAF-főigazgató is megerősített.
Nyolc vádemelés történt az OLAF-jelentések alapján
Amint azt az ügyészség következetesen eddig is hangsúlyozta – szemben egyes politikusok mai napig téves kijelentéseivel – minden olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással vagy jelzéssel fordult a Legfőbb Ügyészséghez, az ügyészség elrendelte a nyomozást, illetve ha már folyamatban volt a nyomozás, az OLAF ajánlását a nyomozás irataihoz csatolták és abban értékelték – hangsúlyozták. A közlemény szerint ha egy OLAF-ajánlás nyomán indult ügyben a költségvetési csalás mellett a vesztegetés gyanúja is megfogalmazódik, a nyomozás – mint a 4-es metró ügyében – ezen körülményre is kiterjed.
Az OLAF eddigi 33 ajánlása és négy jelzése nyomán indult nyomozások eredményeként a mai napig összesen hét ügyben emelt vádat az ügyészség. Ezen túlmenően az OLAF egy 2011-es zárójelentése nyomán lefolytatott nyomozás eredményeként ugyancsak vádat emelt az ügyészség. Így – a teljes időszakot tekintve – az eddigi összesen nyolc vádemelés nyomán eddig két elmarasztaló ítéletet hozott a bíróság. További hat ügyben még nem született ítélet, hét ügy megszüntetéssel zárult. Az összes többi ügyben jelenleg is folyamatban van a nyomozás – olvasható a közleményben.
Rámutattak, az OLAF-ajánlások, -jelzések és -zárójelentés nyomán indult büntetőeljárások eredménye – a vádak és megszüntetések 53,3 százalékos aránya – meghaladja az uniós átlagot. Tudatták, a legfőbb ügyész ismertette a 4-es metróval kapcsolatban folyó két nyomozás eddigi eredményeit: az Alstom metrókocsik beszerzésével kapcsolatos eljárásban eddig két gyanúsítottat hallgatott ki a Központi Nyomozó Főügyészség. A nyomozásban a közeljövőben – a brit hatóságokkal való közvetlen együttműködésnek is köszönhetően – további érdemi eredmények várhatók. A 4-es metró szerződéseivel kapcsolatos rendőrségi nyomozás ezzel párhuzamosan ugyancsak nagy erőkkel folyik.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról is szó volt
Polt Péter ismertette a delegáció tagjaival, hogy Magyarország kifejezetten aktív szereplője az Eurojuston belüli munkának, illetve a szervezet által koordinált és finanszírozott közös nemzetközi nyomozócsoportoknak.
Az Európai Ügyészség kapcsán a legfőbb ügyész tájékoztatta tárgyalópartnereit arról, hogy a magyar ügyészség aktívan részt vett a szakmai előkészítő munkában. Polt Péter ezzel kapcsolatban emlékeztetett a nemzetközi szinten is nagy figyelmet keltett úgynevezett hálózati modellre vonatkozó javaslatára. Jelezte, hogy az Európai Ügyészséghez csatlakozás nem jogalkalmazói kérdés. Szakmai szempontból az Eurojust erősítése, illetve a közös nyomozócsoportok mind szélesebb körű alkalmazása hatékony és kívánatos megoldást jelenthet a kérdésre – olvasható az ügyészségi közleményben.
Polt Péter a találkozó végén – reagálva Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője azon felvetésére, hogy egy internetes hírportál 2015-ös elemzése szerint 2010 előtt aktívabb volt az ügyészi fellépés – emlékeztetett a Legfőbb Ügyészség ezen kérdéssel kapcsolatos célvizsgálata eredményére, amely konkrét adatokkal cáfolta az állítást.
(MTI)
Egy idézett felmérés szerint az európai választók csak egy válsághelyzetről mondták azt, hogy jól kezelte az uniós vezetés.
„Mindez Lengyelország kemény munkájának és határozott reformtörekvéseinek eredménye” – fogalmazott Ursula von der Leyen.
Lelki, erkölcsi, szellemi energiák nélkül nincs esély e lepusztulási lejtőn való megállásra.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta a véleményét a közösség elmúlt öt évnyi teljesítményéről. Bóka János szerint pedig csak az uniós intézmények könyvelhettek el sikereket.
Az elmúlt évtizedben a gazdasági integrációt célzó együttműködésből egy a tagállamait ideológiai alapon szankcionáló, saját hatásköreit a végletekig bővíteni kívánó intézményrendszer alakult ki.
A szuverenitásunk, a kultúránk, a nemzetállami hatásköreink megvédése az európai jobboldal pártjainak közös érdeke – mondja Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt európai parlamenti képviselője.
Tomasz Szmydt, szerint az országa külpolitikáját az Egyesült Államok diktálja.
Egy volt (?) jobbikos figura is feltűnt a Magyar Pétert védő nehézfiúk között.
