Egészségkárosítás közpénzen
Sokkoló, hogy milyen sokan folyamodnak az Egyesült Államokban élelmiszersegélyért. Ami még megdöbbentőbb, hogy ezt mire is fordítják…
Az internetes kereskedelem népszerűsége töretlen. Élelmiszerek vásárlásához is egyre többen választják ezt a sok szempontból kényelmes beszerzési formát. Az új lehetőségek azonban újfajta kockázatokat is rejtenek. A NÉBIH összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat – írja a család.hu.
A termékinformáció kötelező
Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a webáruházak is kötelesek valamennyi, a termékkel kapcsolatos legfontosabb azonosító adatot közzétenni. A termék neve, lejárati ideje, nettó tömege és összetevői mellett például az allergénekről, illetve a különleges tárolási és/vagy felhasználási feltételekről is tájékoztatni kell a vásárlót.
Fontos a megbízhatóság
Fontos, hogy alaposan ellenőrizzük a választott webáruházat. Nézzük meg, hogy az impresszumban megtalálható-e a cég pontos címe (a postafiók önmagában nem elegendő), telefonszáma, illetve valamilyen egyéb kapcsolattartási lehetőség. A vállalkozónak tájékoztatnia kell a vásárlót székhelyéről, valamint a panaszkezelés módjáról is.
A külföldi kockázatos
Attól, hogy egy weboldal „.hu”-ra végződik még nem biztos, hogy a vállalkozás is magyar. Külföldi (EU-n kívüli) székhelyű szolgáltatók esetében különösen körültekintőnek kell lenni, mivel a jogszabályi előírások eltérőek lehetnek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) – kockázatbecslés és bejelentés alapján –rendszeresen végez ellenőrzéseket, az élelmiszer értékesítéssel foglalkozó webáruházak száma azonban rendkívül magas. Különösen nagy a kockázat a külföldről közvetlenül házhoz rendelt élelmiszerek esetében, hisz ott a termék egyből a vásárlóhoz kerül.
Minőségellenőrzés
A hazai cégeknek biztosítaniuk kell a 14 napon belüli indoklás nélküli elállási jogot. Élelmiszerek esetében – például gyorsan romló termékeknél – azonban ezt nem mindig tudjuk érvényesíteni, ezért fontos, hogy már az áru átvételkor legyünk körültekintőek. Ellenőrizzük például, hogy a kiszállított élelmiszer hőmérséklete megfelelő-e: a fagyasztott termék nincs-e felolvadva stb. Nézzük meg a termék fogyaszthatósági, minőségmegőrzési idejét, hogy csomagolása zárt, sértetlen-e, vagy állati eredetű élelmiszer esetében szerepel-e a jelölésen az ún. „ovális jel” - zárul az összefoglaló.