A mesterséges értelem is felvette a harcot Ukrajnában
Tesztelik az AI lehetőségeit az ukrajnai háborúban.
Ft
Ft
Ft
Ft
05. 20.
hétfő
Akták
AKTA
Háború Ukrajnában AKTA
Választás 2024 AKTA
Háború Izraelben AKTA
Lengyel választás Előfizetés
05. 20.
hétfő
Putyin csak tesztel minket?
2014. december 01. 13:07
Putyin csak kóstolgatja Európát és teszteli, hogy meddig mehet el? Az energiafüggőséggel vagy az EU keleti bővítésével rontjuk el? Kellenek-e uniós katonai csapatok? Európa biztonságpolitikai kilátásairól vitatkoztak politikusok és szakértők a Hadtörténeti Intézetben az ukrajnai konfliktus kapcsán. Tudósításunk.
2014. december 01. 13:07
„Biztonság és védelem: Európa választásai” címmel tartottak kerekasztal-beszélgetést a Hadtörténeti Intézetben Schöpflin György fideszes néppárti európai parlamenti képviselő szervezésében. A rendezvényen politikusok és szakértők vitatták meg, hogy mit tehet az EU és a NATO az ukrán-orosz konfliktus miatti feszült helyzetben.
Mit akar és mire képes Putyin?
Vlagyimir Putyin orosz elnök biztosan nem fog megtámadni egy NATO-tagállamot, de ez nem jelenti azt, hogy nem kell reagálni az ukrajnai eseményekre – szögezte le bevezetőjében Siklósi Péter, a Honvédelmi Minisztérium védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkára. Hangsúlyozta: tíz év alatt a GDP két százalékára kell emelni a védelmi kiadásokat, és nagyon fontos az EU és a NATO kooperációja, hogy az EU-s gazdasági szankciók összhangban legyenek a NATO intézkedéseivel.
Az is fontos azonban, hogy ne csak több pénzt költsünk a védelemre, de a védelmi képességeket is javítsuk – jegyezte meg ezzel kapcsolatban Jonathan Eyal, a brit Védelem- és Biztonságpolitikai Tanulmányok Királyi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki szerint tulajdonképpen Putyin nem akarta a Krímet inkorporálni, csak „gyorsan ment, így sikerült”. Az a stratégiája, hogy „réseket nyit”, aztán meglátja, hogy meddig mehet el.
Bogdan Klich lengyel szenátor, a Jagelló Egyetem professzora szerint Putyin célja, hogy regionális hatalomból ismét globális hatalommá tegye Oroszországot. „Mi 20-25 éve a kooperáció és a párbeszéd módszerét követjük a katonai erő használata helyett; most ezt ássa alá az orosz viselkedés” – fogalmazott Klich, aki leszögezte: Putyin nem támad meg egy NATO-tagállamot sem, hanem csak „tesztel minket és félelmet generál”. Állandó nyomást gyakorol, ehhez pedig nem elég egy időszakos megoldás Európa részéről – vélte a politikus.
Nem vettük észre, hogy a soft power-t, a „puha erőt” lehet rossz célokra is használni, pedig Oroszország most épp ezt teszi a „hibrid háborúval” – jegyezte meg ennek kapcsán Schöpflin György fideszes EP-képviselő.
Még ha Putyin nem is csak kóstolgatja a Nyugatot, hanem valóban globális hatalommá akar válni, akkor sincsenek meg ehhez az eszközei – mondta egybehangzóan több résztvevő is. Siklósi Péter kifejtette: a nukleáris lehetőségeket nem lehet használni, és Putyinnak ugyan lehet egy jó hadserege, de ez nem elég. Gazdaságilag pedig egyáltalán nem erős Oroszország: egyprofilú a gazdasága, nagyon függ a gáz- és olajexporttól. Az ebből érkező bevételeket viszont nem tudja kihasználni arra, hogy átalakítsa a gazdaságát – fejtette ki Siklósi.
Az energia fegyver, és Oroszország használja is
Persze nem csak Oroszország függ a gázexportjától, de Európa is annak importjától. Az egyik legfontosabb megoldatlan kérdés a hidegháború lezárulta óta eltelt huszonöt évben nem más, mint Kelet-Közép Európa függősége az orosz gáztól – mutatott rá Szemerkényi Réka, a Miniszterelnökség biztonságpolitikai főtanácsadója. Szemerkényi azt mondta: végre itt a poszt-hidegháborús korszak vége, amire vártunk, és ezt itt kell lezárni Európában. Szerinte ebből a szempontból két fontos kihívása volt az elmúlt 25 évnek Európában: az egyik az iszlám térhódítása, a másik, hogy miként fejlesszük lépésről lépésre a kapcsolatokat Oroszországgal. Hangsúlyozta: egyáltalán nem rossz ötlet, hogy az EU-tagállamok próbálnak gazdasági és politikai kapcsolatokat építeni Oroszországgal, csak most rá kellene jönni, hogy miként lehetne visszaterelni az ügyet a tárgyalóasztalhoz.
Erre reagálva Indrek Tarand EP-képviselő, korábbi észt külügyi államtitkár azt mondta: már kezdi megunni, hogy győzködnie kell a szomszédait, ugyanis ő évtizedek óta ezt csinálja.
Mit tehetne Európa?
Az EU-nak ugyan van egy biztonsági és védelmi stratégiája, de ez több sebből vérzik. Ugyanis a katonai cselekvéshez nem csak erő kell, hanem jó vezetés is, ez utóbbi pedig hiányzik az EU-ban – mondta Siklósi Péter. Nincs egy olyan központi, erős vezetés mint a NATO-ban. Van ugyan európai kül- és biztonságpolitikai főképviselő, de Catherine Ashton most lejárt ciklusát elég kritikusan értékelték a résztvevők.
A krízis az EU-ban nem csak gazdasági, vagy intézményi: tulajdonképpen az EU bővítési politikája vezetett az ukrajnai válsághoz is. Az EU intézményes válságához pedig a vezetés válsága is hozzátartozik, ami igaz Catherine Ashton munkásságára – mondta a lengyel Bogdan Klich. Ashton például nem sokat tett a védelempolitikáért, így azért sem, hogy felálljon egy európai hadsereg. Klich mindenesetre bizakodóbb az új főképviselőt, Federica Mogherinit illetően, aki sokkal realistább például Kelet-Európával kapcsolatban.
Az észt Indrek Tarand szintén az EU-s csapatok felállítását szorgalmazta. Mint mondta, húsz éve követi ezt a vitát, de nem érti, hogy miért olyan bonyolult, hogy legyen egy eredményes európai védelmi és biztonságpolitika.
A közös csapatok ellenében foglalt viszont állást a brit Jonathan Eyal. Mint mondta, ennek nem ideológiai, hanem technikai okai vannak: például ki vetné be ezeket a csapatokat és hogyan tudnának elég gyorsan reagálni? Szerinte erre a célra úgyis ott van a NATO, ezért az EU részéről nincs rá szükség.
Schöpflin György ezzel kapcsolatban felvetette, hogy egyáltalán: ki szolgálna katonaként Nyugat-Európában? Egyre elöregszik a társadalom, 1-2 gyerek van egy családban, és senki sem küldené szívesen katonának az egyetlen gyerekét. A mostani európai társadalom nem igazán egyeztethető össze az effajta katonai dimenziókkal – hangsúlyozta Schöpflin György a pénteki kerekasztal-beszélgetésen.
Kiakadt a Guardian: Ha nem menti meg Ukrajnát, akkor minek a NATO egyáltalán?
A lap szerint most már tényleg véget kell vetni a vacillálásnak Ukrajna ügyében.
Francia fegyverekkel menne neki Putyinnak Ukrajna nevében a francia vezető
Szerinte ugyanis nem arról van szó, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, és most Franciaország beavatkozna a háborúba, hanem arról, hogy egy indokolatlan tabut feloldanak Ukrajna javára.
Zelenszkij aggódhat: itt a németek véleménye Ukrajna támogatásáról
A németek a legnagyobb megtakarítási lehetőséget Ukrajna támogatásában látják.
Az EU Törökországgal tudna geopolitikai tényezővé válni – török külügyminiszter-helyettes a Mandinernek
„A bővítés most újra beindult, de ha ebből Törökországot kihagyják, az stratégiai hiba lesz” – mondja Mehmet Kemal Bozay. A török külügyminiszter-helyettessel az NKE-n tartott előadása után beszélgettünk a török stratégiai gondolkodásról, a világrendváltásról, Törökország EU-aspirációiról, valamint arról, miért kiemelt kapcsolat számukra a magyar. Interjúnk.
Ki nyerné meg a NATO és Oroszország háborúját?
Külföld
Egy youtube-csatorna a nyilvános adatok alapján bemutatja, hogy egy valós háborúban milyen erőviszonyok lennének a két szövetség között.
Raiszi halálának beláthatatlan következményei lehetnek Iránra és az egész világra
Halálával Irán még nehezebb helyzetbe került: a vallási és politikai elit is új vezetőt kell találjon.
Amiről Dobrev Klára kínosan hallgat: Orbán Viktor gazdaságpolitikáját követné az európai baloldal
Az európai baloldal elégedetlen Brüsszel gazdaságpolitikájával és a magyar utat járná.
Összesen 88 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Tintamin
2014. december 02. 05:52
Meg közben fizeti a nácikat:
http://index.hu/kulfold/2014/04/09/jon_putyin_frakcioja/
Már érhető, hogy miért tapsol Vona annyira Putyinnak.
Kágébéla meg tényleg frankón kém.
ciprióta
2014. december 02. 04:21
a magyar külügy és szakértői a hülyék szánalmas gyülekeztévé változtak. Mielőtt ilyen analizisekre vetmednének javaslom jöjjenek ki ide hozzám néhány hétre Oroszországba, lehetőleg ne Moszkvába,hanem valamelyik megyeközpontba. Nos akkor majd meglátják,hogy mi a faszra képes még ez a putlerista vezetés. Nincs pénz továriskáim errefelé , a rubel a picsa alatt, az infláció husz százalékos, a köznép már erőteljesen ugat és feni a nádkést a helyi és moszkvai elit ellen.A kreml jelenlegi gazdáinak ma már egyetlen gondja,hogy miként mentse ki magát az orosz majdán vérengzései alól, hová emigráljon és miként mentse át rablott tőkéjét a család tagjain keresztül...na hová?:???nyugatra és az off-shore-ba.
Gregorius
2014. december 01. 20:02
Most olvasom, hogy az oroszok leállnak a Déli-Áramlattal Bulgária miatt. Akkor meg meg kell tartani az INA-t, mert a horvátok is építenek LNG terminált és kell még egy alternatív út.
predator
2014. december 01. 18:39
Igen az USA az első az űrversenyben. Ezért vannak a rakétáikba orosz RD-180 hajtóművek szerelve(Atlas V), és azért járnak kizárólag orosz űrhajókkal a NASA űrhajósai :D
Óriási viharok lesznek Magyarországon - mutatjuk, mikor
origo.hu
Sztrájkkal fenyegetőznek a románok – ebből nagyobb baj lehet, mint azt elsőre gondolnánk
mandiner.hu
Hisztériás rohamot kapott Meghan
borsonline.hu
Dimitrij Medvegyev: Ha ez így megy tovább, a garantált biztonsági övezet valahol a lengyel határon lesz.
hirtv.hu
Ha ezt csinálod a levenduláddal, akkor csodás illata lesz
mindmegette.hu
Szoboszlai is tátott szájjal hallgatta Klopp öltözői beszédét + videó
magyarnemzet.hu
Alaposan meglepődtek, amikor Orbán Viktor belépett a műhelyükbe (VIDEÓ)
mandiner.hu
Kézilabda: Rosta Miklós Román Kupa-győztes lett, a döntő egyik legjobbja volt
nemzetisport.hu
Volt kitől örökölnie: Michael Phelps fia élete első úszóversenyén tönkreverte a mezőnyt
mandiner.hu
Kiakadt a Guardian: Ha nem menti meg Ukrajnát, akkor minek a NATO egyáltalán?
mandiner.hu
Lezuhant az iráni elnököt szállító helikopter pünkösd vasárnap
mandiner.hu
Rég látott a Facebook népe akkora ellentmondást, mint amit Magyar Péter vasárnap produkált
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.