Abban a gesztusban, hogy a sógorok nyáron életmű-kiállítást szenteltek Bécsben a magyar építészet egyik legkiválóbb alakjának, Medgyaszay Istvánnak (1877–1959), valójában nincsen semmi különös. Medgyaszay annak az Otto Wagnernek volt a mesteriskolás tanítványa a századforduló környéki Bécsben, akit a modern építőművészet egyik előfutáraként tartunk számon. Nem csoda, hogy a házaival jelentős életművet maga mögött tudó, a vasbeton szerkezeti megoldásokat sajátos magyaros stílussal ötvöző Medgyaszay István ma is él az osztrák építészszakma emlékezetében, pedig lakóházai, templomai, színházai és más középületei jellemzően a mai Magyarországon találhatók. A bécsi Architektur im Ringturm vendégkiállítása a budapesti Fugában izgalmas összefüggéseken keresztül tárja fel e gazdag életművet, mely a szecessziótól a két háború közötti stílusokig terjed.
Az 1945 után deklasszált és rendszeridegennek nyilvánított építész segédtervezőként tengődött az állami tervezőirodákban. Nem is gondolnánk, hogy mennyi Medgyaszay-épület között élünk a mai napig. A szecesszió hazai bölcsőjeként számontartott gödöllői művésztelep műteremházai még csak a nyitány volt a figyelemre méltó életműben, ám a Veszprémi Petőfi Színház egyszerre modern térszervezése és magyaros stílusa már nagyot szólt, s a zajos sikert egy évvel később a soproni teátrum épületének átadása követte. Szövetkezeti lakóházai és bérházai ma is meghatározzák a budai városképet az Orlay, a Fadrusz és a Kis János altábornagy utcában, valamint a BAH-csomóponton, és számos elegáns bérháza található Pesten is. Ugyanúgy fontos része az életműnek a Baár–Madas Református Gimnázium vagy a keleti építészet hatásait tükröző turistaszálló – ma Pagoda – épülete Mátraházán. A magyar motívumvilág hagyományain alapuló stílus összetéveszthetetlen sajátossága Medgyaszay István életművének.
Finisbe fordul az európai parlamenti és az önkormányzati választás kampánya, egymásnak feszülnek az oldalak, néha már úgy tűnik, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Kacsoh Dániel írása.
Tizenkét éve tartották az első békemenetet, a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb tömeget megmozgató civil kezdeményezését. Magyarország maradjon a béke szigete! mottóval különös aktualitással bír a június 1-jén újra megrendezendő esemény.
Június 9-én arról döntünk, kiket küldünk az Európai Parlamentbe. Vajon milyen esélyei vannak a jobboldali pártoknak, hogy leváltsák az Európának ártó baloldali többséget?
Hány százalékkal lehet elégedett a Fidesz az európai parlamenti választáson? Létezik-e a „kiábrándult fideszes szavazó”? Mit szólnak a Magyar Péter-jelenséghez? Ki a vesztese a fővárosi kampánynak? Vitainterjú Török Gábor elemzővel és Giró-Szász András politikai tanácsadóval.