Valós időben, számszerűsítve mutatják be a rákos sejtek invázióját egy magyar kutatás módszereivel – ezáltal még többet megtudhatunk a betegség kialakulásáról és terjedéséről.
2021. november 10. 09:13
p
0
0
0
Mentés
Gózon Ákos írása a Mandiner hetilapban
A holográfia, vagyis a tárgyak képének térhatású megjelenítést lehetővé tevő rögzítése a Nobel-díjas magyar kutató, Gábor Dénes nevéhez fűződik. A valósághű, háromdimenziós látványt eredményező eljárást 1947-es felfedezése óta számtalan módon tökéletesítették, s a legkülönfélébb tudományterületeken alkalmazzák. Egy magyar kutatócsoport most a rákkutatásban ért el fontos eredményeket a holográfia révén.
A rákos megbetegedés a vezető halálokok között szerepel az Egészségügyi Világszervezet listáján. Ma már sokoldalúan ismeri a tudomány a sejteknek azt az átalakulását, amely révén immortalitásra tesznek szert, és korlátlan burjánzással tumorokat képeznek – mondja Nagy Ágoston Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem nanobioszenzorika-laboratóriumának fiatal kutatója. A besorolásuk szerint ismerünk jó- és rosszindulatú daganatokat, amelyek egyebek mellett a metasztatizáló, azaz áttétképző képességükben térnek el. Egy jóindulatú daganat nem feltétlenül vezet halálhoz, ha időben diagnosztizálják és megfelelően kezelik – ám ahogy a daganat előrehaladott stádiumba ér, elkerülhetetlenné válik a transzformáció, amely során rosszindulatú tumor fejlődik ki belőle.
A rosszindulatú daganatokban olyan rákos sejtek találhatók, amelyek nemcsak korlátlanul és kontroll nélkül osztódnak, de képesek a primer tumorból kiszakadva a vér- és nyirokkeringésbe kijutva más szerveket és szöveteket is megfertőzni – emlékeztet a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Pro Progressio Alapítvány és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat felhívására készített tanulmányában a műegyetemi doktorandusz kutató. A tumorokat elképesztő genetikai sokszínűség jellemzi, ami miatt eredményes gyógyításuk és elpusztításuk körülményes. Agresszivitásuk miatt ezek a rosszindulatú rákos sejtek és a belőlük származó másodlagos daganatok szervezeti szinten elveszik az egészséges sejtek életterét és tápanyagait, ezzel előidézve a szervezet pusztulását.
Ez az ünnep arra tanít, hogy egy időre szakítsuk meg a kataton körforgást, mélyüljünk el a pillanatokban, és értékeljük helyünket, hivatásunkat a világban. Constantinovits Milán írása.
Az utóbbi 30 évben a nehézségek ellenére is megtartottuk vezető szerepünket. A klímaváltozás, a munkaerőhiány és a generációváltás azonban óriási kihívást jelent.
Mitől vonzók a magyar egyetemek a külföldiek szemében? Mikor kerülhet pont az Erasmus-ügy végére? Interjúnk a magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős miniszteri biztossal.
Marco Rossi szövetségi kapitány kihirdette a nemzeti együttes bő keretét. E 34 labdarúgó közül kerül ki az a 26, aki Magyarországot képviseli nyáron Németországban. Seregszemlénk az Európa-bajnokságra készülve.
Orbán Viktor miniszterelnök Hszi Csin-ping kínai államfőt fogadja a Liszt Ferenc nemzetközi repülőtéren május 8-án. A kínai elnök három napot tartózkodott Magyarországon állami látogatáson a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóján. A tárgyalások eredményéről Közélet rovatunkban olvashatnak részletesen.