Külföldön tombol, itthon takaréklángon a járvány

Konopás Noémi és Szalai Laura írása a Mandiner hetilapban.

Alig ocsúdtunk fel a koronavírus-járvány első hullámából, már a küszöbön a második etap. Magyarországon július elején megnyugtató volt a helyzet, a hónapban négy egymást követő nap is volt, amikor senki nem halt meg a betegségben. Lapzártáig 4247 koronavírusos beteget azonosítottak, és 595 volt az elhunytak száma. A Nemzeti Népegészségügyi Központ 579 aktív fertőzöttről és 3073 gyógyultról tud. 127 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 5-en vannak lélegeztetőgépen.

Bár a helyzet nagyságrendekkel jobb, mint más országokban (lásd keretes írásunkat), a koronavírus korántsem tűnt el. A fegyelem viszont érzékelhetően lanyhult: a lakosság kevésbé szigorúan tartja be az olyan, egyébként továbbra is érvényben lévő előírásokat, mint a zárt terekben kötelező maszkviselés. Ez alapján nem meglepő, hogy kisebb gócpontok jelennek meg – elég csak a mezőkövesdi iskolára gondolni, ahol egy értekezleten huszonegyen fertőződtek meg. A koronavírus-betegek jelentős része külföldről érkezőkkel került kapcsolatba, így a legnagyobb veszélyt most – mint arra Orbán Viktor múlt héten a Kossuth Rádióban rámutatott – a vírus behurcolása jelenti. „Minél jobban tudjuk kontrollálni a határokat, annál jobban meg tudjuk őrizni a biztonságot” – ezzel indokolta Gulyás Gergely vasárnap délelőtti sajtótájékoztatóján, hogy a kormány szigorította a határellenőrzést. Mostantól tiszti főorvosi határozatban vörös, sárga és zöld kategóriákba sorolják az államokat veszélyesség szerint. A sárga vagy vörös kategóriájú országból érkezőknek hazatéréskor két hétre karanténba kell vonulniuk, amit idő előtt akkor hagyhatnak csak el, ha sárga besorolású országok esetében egy, a vörös kategóriájúaknál 48 óra különbséggel készült két negatív teszteredményt tudnak hitelt érdemlően igazolni. Augusztus elsejétől ez annyiban változik, hogy a hazaérkezőnek saját költségén kell elvégeztetnie a tesztet, a július végéig érkezőknek még az állam állja.

Korlátozások nélkül baj lesz

„Azokban az országokban, ahol még nem csengett le az első hullám, vagy már a második jelentkezik, jellemzően túl gyorsan történtek a lazító intézkedések” – indokolja lapunknak Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főorvosa, hogy miért dőlnek meg ismét a negatív rekordok világszerte. Példaként Izraelt említi, ahol napról napra meredeken emelkedik a fertőzöttek száma, és egyre többen súlyos betegek, számuk négynaponta megduplázódik. Az, hogy az ország július elejére karnyújtásnyira jutott a teljes vesztegzártól, a májusban bevezetett enyhítő intézkedések számlájára írható: megszüntették például a kötelező maszkhasználatot, és újra engedélyezték az ötven főnél nagyobb csoportosulásokat.

Szlávik szerint tehát szó sincs arról, hogy a vírus mutálódott, és most erősebb fokozatra kapcsolt, hanem egyszerűen a szigorítások enyhítésével, a határok megnyitásával ismét gyorsabban terjed. Számos országban tapasztalható, hogy a külföldről érkező fertőzöttek elkezdték behurcolni a kórt. A szerb fővárosban majdnem olyan vészes a helyzet, mint februárban, nemhiába vezettek be rendkívüli állapotot. Egyébként sok a fiatal beteg, aminek Szlávik szerint az az oka, hogy újra megnyitott a bulinegyed, az ott mulatók fittyet hánynak a maszkhasználatra és a távolságtartásra, a tömegben pedig jobban terjed a vírus. „Mást nem tudunk tenni, mint hogy egyelőre korlátozzuk ezeket a lehetőségeket és a tömegrendezvényeket a nagy szórakozóhelyeken. Ha nem így teszünk, úgy fogunk járni, mint néhány szomszédos ország” – szögezi le. Ami a második hullámot illeti, Szlávik optimista: szerinte járványügyi intézkedésekkel meg lehet akadályozni.