Parlament

A minisztériumhoz került az MTA költségvetése

2018. július 17. 13:59

Mostantól az előző évi átlagbér háromszorosát kapják tiszteletdíjként a parlamenti képviselők, de növekedett a vezető ügyészek díjazása is. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium költségvetési fejezetéhez kerül az MTA költségvetése.

Az Országgyűlés keddi határozathozatalai között elfogadta a jövő évi költségvetést megalapozó törvényt, és pontosította a korábban felmentett bírák újra kinevezésére vonatkozó szabályt.

Nemzetközi egyezmények

Az Országgyűlés a határozathozatalok elején több nemzetközi egyezményt is jóváhagyott. A képviselők hozzájárultak a Magyarország és a Tádzsik Köztársaság között létrejött, a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló megállapodás kihirdetéséhez, a nemzetközi vasúti árufuvarozásról szóló megállapodás módosításaihoz, valamint a horvát uniós csatlakozás miatt szükséges EU-Fülöp-szigetek közötti keretmegállapodáshoz.

Ugyanígy ratifikálták az EU-Ausztrália közötti keretmegállapodást, a magyar-koszovói kiadatási, továbbá az elítélt személyek átszállításáról szóló egyezményt, valamint a magyar-azeri közúti személyszállítási és árufuvarozási megállapodást.

Budapest ad otthont a turizmus világnap központi rendezvényének

Budapest  otthont szeptember 27-én a turizmus világnap központi rendezvényének - a programhoz kapcsolódó törvényjavaslatot 158 igen szavazattal, 1 nem ellenében, 32 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés. A rendezvény megtartására 2017-ben pályázott sikerrel Magyarország. A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) és a magyar kormány közötti megállapodás kihirdetéséről szóló törvény alapján Magyarország kiváltságokat és mentességeket - többek között joghatóság alóli mentességet, illetve adómentességet - biztosít a UNWTO és személyzete tagjai számára. A részletszabályokat a felek nemzetközi szerződésnek nem minősülő kiegészítő megállapodásokban rendezik. 

A törvény rögzíti, hogy Magyarország számára a turizmus világnap 2018 központi rendezvényének budapesti megrendezése különösen értékes, mivel a hazai turizmus szereplőinek és a belföldi desztinációknak nemzetközi szakértői közönség előtt is alkalmuk nyílik bemutatkozásra, szakmai kapcsolatok kialakítására, egyben a kapcsolódó turisztikai infokommunikációs vállalkozásoknak is a tudásmegosztásra. A budapesti rendezés erősíti Magyarország és Budapest biztonságos és vonzó turisztikai célpont képét, amely könnyen elérhető a világ valamennyi részéből, és fejlett infrastruktúrával, világszínvonalú szolgáltatásokkal várja a turistákat és a konferencia résztvevőit is.

Pontosították a korábban felmentett bírák újra kinevezésére vonatkozó szabályt

A Ház jogtechnikai indokból pontosította a korábban felmentett bírák újra kinevezésének szabályait. A parlament 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében fogadta el fideszes képviselők erről szóló, kétharmados többséget igénylő javaslatát. A változtatás azokat a volt bírókat érinti, akiket korábban azért mentettek fel, mert egy nemzetközi szervezetnél vagy az Európai Unió valamely szervénél pályázat alapján ítélkezéssel vagy igazságszolgáltatással összefüggő munkával bíztak meg, illetve állami felsőoktatási intézmény rektorává vagy költségvetési szervként működő kutatóközpont, kutatóintézet vezetőjévé neveztek ki.

A hatályos jogszabály szövege alapján a fent említett megbízatások lejártát követően 30 napig kérhető az ismételt bírói kinevezés, a módosítást kezdeményezők javaslatára azonban a "lejárta" fordulatot "megszűnésre" cserélték, mivel szerintük azt a joggyakorlat egységesebben értelmezi. A változtatás a kihirdetést követő napon lép hatályba. A kormány kijelölheti az állami vagyonelemek tulajdonjogának gyakorlóját 

Az Országgyűlés a nemzeti vagyonról szóló törvény módosításával felhatalmazta a kormányt, hogy személyeket jelöljön ki az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlásra. A képviselők 134 igen szavazattal, 57 nem ellenében fogadták el fideszes képviselők erről szóló indítványának kétharmados többséget igénylő részét. A változtatás kiterjed a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaságra is, amelynek tulajdonosi joggyakorlója az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter helyett az igazgatóság és a felügyelőbizottság lesz. A módosítások a kihirdetést követő napon lépnek hatályba.

Elfogadták a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatot

A parlament elfogadta a jövő évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely 42 jogszabályt módosít. 

A 134 igen szavazattal, 58 nem ellenében jóváhagyott törvény pontosítja a kormányülések dokumentálásának szabályait. Az ülésről készült összefoglalót a Miniszterelnöki Kormányiroda őrzi. Az ülésről készült dokumentáció anyaga nem selejtezhető, kezelésével és megismerésével kapcsolatban a köziratok, a minősített adat védelméről, továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló rendelkezéseket kell alkalmazni. Augusztustól évente emelkedik az országgyűlési képviselők tiszteletdíja, amelyet az előző évi átlagbér háromszorosában határoz meg az országgyűlési törvény. 

Aki egy állandó bizottság tagja, alapilletményének 1,2-szeresét, aki legalább két testület munkájában vesz részt vagy a törvényalkotási bizottságban foglal helyet, az alapilletmény 1,4-szeresét kapja. A frakcióvezetők az alapilletmény kétszeresében részesülnek, helyetteseik annak 1,7-szeresében, de helyettesi díjazást csak minden megkezdett huszonöt tag után egyszer fizetnek. Az Országgyűlés elnöke az alapilletmény 2,7-szeresét kapja.

Az ITM-hez kerül az MTA költségvetése

A jogszabály rendelkezik az ügyészeknek járó illetménypótlékok növeléséről is szeptember 1-jétől. Például a legfőbb ügyész vezetői pótléka az illetményalap 400 százaléka, helyetteséé a 300 százaléka, a fővárosi főügyészé pedig a 200 százaléka.

Az elfogadott javaslat az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) utalja többek között a szakképzést, a Magyar Tudományos Akadémia költségvetési támogatását pedig az ITM költségvetési fejezetébe helyezi át.

Változtattak a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működésén

A parlament néhány ponton változtatta a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal működéséről szóló törvényt. A képviselők 157 igen szavazattal, 26 nem ellenében és 8 tartózkodás mellett fogadták el a módosításokat az innovációért és technológiáért felelős miniszter kezdeményezésére. A döntés indoklása értelmében a hivatalnak - a jegybanktörvény és a fogyasztóvédelmi szabályozás mintájára - lehetősége nyílik a közérdekű igényérvényesítésre a fogyasztókat érintő polgári jogi igények hatékonyabb érvényesítése érdekében. A módosítások emellett rendelkeznek arról, hogy a hivatal elnökének kisebb jelentőségű munkáltatói intézkedéseire, például a szabadság kiadására az általános elnökhelyettes legyen jogosult.

Újabb törvénymódosítás a GDPR hatályba lépése miatt

Az Országgyűlés 158 igen, 1 nem szavazattal és 33 tartózkodás mellett elfogadta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Az EU új adatvédelmi rendeletének (angol rövidítéssel: GDPR) május 25-i hatályba lépése után a parlament már elfogadott egy törvényt, amely a végrehajtáshoz nélkülözhetetlenül szükséges rendelkezéseket állapította meg, adatvédelmi felügyelő hatóságként pedig a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH) jelölte ki. A mostani jogszabály további kiegészítő, a hatóság eljárását, működését szabályozó normákat tartalmaz.

A törvényben önálló fejezetként szerepel a bírósági adatkezelési műveletek ellenőrzése, ennek eszköze az adatvédelmi kifogás, amelyet az alapügyben eljáró hatóságnál írásban lehet előterjeszteni. A bíróság azt vizsgálja meg, hogy az eljáró bíró, ülnök vagy igazságügyi alkalmazott az adatkezelés során a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályi és uniós előírásoknak megfelelően járt-e el.

Szigorúbb szabályok a kampánytámogatás visszafizetésére, nagyobb jegyzői felelőség az elhúzódó szavazásnál

Szigorúbb szabályok vonatkoznak a jövőben a kampánytámogatás visszafizetésére, a választási plakátokon közzé kell tenni a megrendelő szervezet nevét, az átjelentkezések miatt a szavazatszámláló bizottságok nagyobb létszámmal működhetnek, a helyi választási iroda vezetője pedig fegyelmit kaphat, ha urnazárás után fél órával a szavazókörökben nem fejezték be a voksolást - többek között ezt tartalmazza az egyes választásokkal kapcsolatos törvényeknek az Országgyűlés által elfogadott módosítása.

A parlament 134 igen, 34 nem szavazattal hagyta jóvá a Gulyás Gergely, Bajkai István, Zsigmond Barna Pál, Kocsis Máté és Németh Szilárd fideszes képviselők által benyújtott törvényjavaslatot. Az egyik legfontosabb változtatás, hogy a jövőben nemcsak a párt vezető tisztségviselőinek, hanem a párt listás és egyéni képviselőjelöltjeinek is felelőséget kell vállalniuk a kampánytámogatás visszafizetéséért.

Részletesebben határozzák meg továbbá, hogy a helyi választási iroda vezetőjének, azaz a jegyzőnek mikor és hogyan kell kiegészítenie póttagokkal a szavazatszámláló bizottságot, ha az átjelentkező vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja.

(MTI)

A bejegyzés trackback címe: http://m.mandiner.hu/trackback/132783