Kijátszanák a magyar elnökséget: Ukrajna és Moldova EU-tagságát erőltetné több uniós tagállam
Felgyorsítanák a csatlakozási tárgyalásokat, hogy borsot törjenek Budapest orra alá.
Kiderült, hogy az erdélyiek irigykednek Magyarországra, az uniós baloldal az ingyen pénzben hisz, ami csak visszaeséshez vezetne. Beszámolónk Tusványosról!
Az MPEE kerekasztalbeszélgetést szervezett a polgári jövőről, ezen belül is arról, hogy a munkalapú társadalom hogyan változtatta meg a családok életkörülményeit.
Kezdésnek Szalai Piroska, az NKE kutatója leszögezte, az EU és Magyarország is – ahogy Erdély is – egyértelmű foglalkoztatásbővülést produkált az elmúlt 10 évben, Magyarország a vállalt célkitűzést még túl is teljesítette. Megjegyezte a szakértő, hogy „foglalkoztatás tekintetében csökkentek a különbségek az uniós tagállamok között”.
Erre reflektálva Fülöp Attila, a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy van egy mélyebb ok, hogy miért is fontos a munkaerőpiac kérdése:
a kommunizmus rendszerében a szociális gondoskodás kérdése nem létezett, ezt váltotta fel a ma az unió környezetében látható liberális gondolkodás, az ingyen pénz, a segély.
Hol húzódik meg az öngondoskodás és a közösségi gondoskodás határa? – az államtitkár szerint ezt a kérdést tette fel a Fidesz 2010-ben, s tartja a válaszát azóta is.
Csép Éva Andrea, az RMDSZ nőszervezetének ügyvezető elnöke ide kapcsolódóan leszögezte, „vannak olyan helyzetek amikor irigykedve nézünk Magyarországra”. Elmondta, hogy a munkaerőpiacról kirekesztődött közösségek kapcsán nem volt teljesmértékű a román megoldás, a magyartól kellett ezért példát venni, hogy csökkenni tudjon a szociális segélyezettek száma, viszont a munkerőpiacra visszakerültek száma nőni tudjon.
Kósa Ádám, európai parlamenti képviselő leszögezte, hogy három nagy törésvonal van az Európai Unión belül: 1. Nyugat Európában fenntartották a segélyezés alapú társadalmat. 2. Az utánpótlás kérdését migrációval akarják megoldani. 3. Nem egységesen próbálják megoldani a munkaerő kérdését.
Ehhez képest Magyarország a munkaalapú társadalomban hisz, a családok megerősítésével akarja biztosítani a munkaerőpiaci erőt és egységesen kezeli az egész munkaerőpiacot.
A Magyarország által elért egymillió új munkahely pedig egyedülálló teljesítmény – jegyezte meg.
A moderátor, M. Dobos Marianne megjegyezte, hogy a baloldal szerint Magyarország összeszerelő ország, aminek kapcsán kifejtette Szalai, hogy hazánkban a csúcstechnológiai iparban dolgozók aránya uniós szinten dobogós,
„senki se mondja, hogy ezt összeszerelő üzemekben lehet produkálni”.
Kósa ennek kapcsán megjegyezte, „ha megnézzük a magyar autóipart, hogy milyen luxusmárkákat gyártanak, ez is jól mutatja, hogy ez a baloldali mantra nem helyénvaló!”.
Fülöp leszögezte, hogy a baloldalról nem túlzó állítás, hogy „se elve se íve nem volt a szociális politikájának, a segély nevű látszatintézkedések mellett sose tette fel azt a kérdést a baloldal, hogy hogyan tudunk segíteni”.
Szalai hozzátette, hogy Magyarországon a gondolkozás változott meg, most már nem csak a profiton gondolkoznak a vállalatok, hanem azon hogy jobb, minőségibb termékeket adjanak el. Megjegyezte, emiatt a gondolkozásváltás miatt sikerült az egymillió új munkahelyet elérni.
Kósa ennek kapcsán elmondta, hogy Nyugat-Európa nagyrészén az SZJA 30 százalék feletti, míg itthon egységesen 15 százalékos. Szerinte ez az emberek motivációját nagyon megemeli, ugyanis több marad a zsebükben. Az EP-képviselő megjegyezte, az Európai Parlamentben elősegíti a jobb és baloldal közötti törést az, hogy a baloldal újra feltalálta az alapjövedelmet, amit most úgy hívnak, hogy minimáljövedelem,
amivel csak azt érhetjük el, hogy kevesebben akarnak majd dolgozni.
Csökkent volna a reálbér itthon?
A moderátor felvetette a hazai reálbér-csökkenés kérdését. Gyorsan Szalai le is szögezte, hogy „először az ellenzéki média fújta fel az OECD riportját”, majd kifejtette, hogy a riportban az is szerepelt, hogy a bruttó reálkeresetek Magyarországon nőttek a legjobban, valamint 2019-2022 között mi produkáltuk a második legnagyobb bruttó reálkereset növekedést. Leszögezte, egész évre vonatkozóan 2 százaléknál nagyobb reálkereset-csökkenés Magyarországon lehetetlen, de azon se lepődne meg, ha nőne a reálkereset.
Kósa ennek kapcsán megjegyezte, hogy Nyugat-Európában akármennyire is emelkedik az átlagbér, a progresszív SZJA elveszi a nagyrészét.
Csép megjegyezte, hogy 2020-ban amikor előretervezett az ember, akkor nem tervezett senki sem háborúval. Amikor pedig eljött az újratervezés időszaka, akkor a legfontosabb az volt, hogy hogyan tudja az RMDSZ megadni a biztonságot a magyar embereknek, ezért adtak kompenzációt az elszabadult energiaárakra. A gondoskodáspolitikai államtitkár megjegyezte, hogy az infláció bődületes kiadásokat okozott az államnak is, „bődületes összegeket kellett gyakorlatilag kidobni az ablakon az energiaárak megnövekedése miatt”.
Zárszóként a beszélgetők leszögezték, hogy arra lehetünk a legbüszkébbek, hogy még a háború és koronavírus sújtotta időszakban is megmaradt az egymillió új munkahely, de abban is egyetértettek, hogy a háború mielőbbi befejezése nagyban befolyásolja a munkaerőpiaci folyamatokat, a béke pedig Európának elemi érdeke.