Meg kellene találni végre a XXI. század saját fogalmait és értékrendszerét. Interjú.
„Mik a céljai a Rubicon Intézetnek? A kérdésnek most azért nagyobb a jelentősége, mert néhányan szakmai mezbe öltöztetett politikai kételyeket fogalmaztak meg: van-e értelme még egy újabb történettudományi műhelynek?
Bízom benne, hogy tevékenységünk, eredményeink meg fogják győzni a kételkedőket: érdemes volt megalapítani ezt az intézetet. Hármas célt tűztünk ki. Az első a XX. századi magyar történelem vitás kérdéseinek vizsgálata. A második a határon túli magyarság történetének kutatása, és olyan könyvek publikálása régiójuk történetéről, amelyeket a szomszédos országok nyelveire is lefordítanánk. A harmadik célunk a legújabb újkori és XX. századi világtörténelmi kutatások eredményeinek közzététele, hogy a történelem iránt érdeklődők nemzetközi kontextusba tudják helyezni a magyarság történetét.
Feltehetően azért aggódnak, hogy születik még egy nem baloldali intézmény.
Intézetünk céljait nem a politikai jobb- és baloldal kategóriái szerint fogalmaztuk meg. Nagyra becsüljük nemzeti értékeinket, hazánk kulturális és történelmi örökségét, a külhoni magyarsággal minket összekapcsoló érdek- és sorsközösségünket, és ahogy mondani szokták, közös gondolkodásra törekszünk hazai és külföldi kollégáinkkal is. Úgy vélem, Leszek Kołakowski lengyel filozófusnak volt igaza, aki szerint lehetünk egyszerre liberálisok, akik alapvető értéknek tekintik az emberi szabadságot, konzervatívok, mert a hagyományt tisztelve meg akarjuk őrizni a múlt értékeit, és baloldaliak is, abban az értelemben, hogy elfogadjuk a társadalmi egyenlőtlenség csökkentésére irányuló, az előbbi értékekkel összeegyeztethető törekvéseket. Nemzetközi téren is nyitottak vagyunk, azt tervezzük, hogy rendszeresen meghívunk külföldi tudósokat a rendezvényeinkre.
Nem késői a felvilágosító tevékenység? Miután éppen ez volt az a terep, amelyiken a szomszéd államok hagyományosan lejátszottak minket a pályáról.
Éppen emiatt szeretnénk magyar történészek írásait kiadni a szomszédos nemzetek államnyelvén is. Erdély fejedelmeit bemutató, hamarosan megjelenő könyvünket román nyelven is megjelentetjük. Ugyanakkor már fordíttatjuk David Armitage, a Harvard Egyetem professzorának kiváló, forradalomelméleti kötetét. Szeretném, ha a magyar olvasóközönség alaposabban megismerkedhetne Leszek Kołakowski filozófus történelmi szempontból is fontos tanulmányaival. Terveink között szerepel a neves történész, Tony Judt utolsó kötete is, melyben Timothy Snyderrel beszélgetve halála előtt áttekintette a huszadik század történelmének legfontosabb problémáit.”
Az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője elmondta, szerinte három oka van, amiért felelőtlenség lenne katonákat küldeni Ukrajnába: sokan meghalnának, nem segítene és még a feszültséget is növelné.
Oroszországnak ki kell vonulnia a megszállt területekről, és mindent meg kell tennünk azért, hogy Ukrajna a nyugati országok családjában maradjon – mondja Mateusz Morawiecki. A volt lengyel kormányfő az orosz–ukrán háború mellett uniós zsarolásról és a júniusi EP-választás tétjéről is beszélt exkluzív interjúnkban.
Önkritikusan nyilatkozott a Liverpool FC magyar középpályása, aki azt is elárulta, kitől, kiktől fogadja el a kritikákat. Összehasonlította a német és az angol labdarúgó-bajnokságot, s még arról is beszélt, mit várnak el tőle.
David Cornstein szerint a magyar miniszterelnök „egy olyan ember, aki hisz abban, ami mellett kiáll, és meg is valósítja”.
Nem a mikroadomány-biznisszel kezdődött Tordai Csaba „karrierje”.
A Budapest Honvéd korábbi tulajdonosa nyilatkozott akadémistákról, a légióskérdésről, az NB I létszámáról és Marco Rossiról is.
A Liverpool egy év kihagyás után kiharcolta a jogot a BL-indulásra, vasárnap pedig visszavágna a Tottenhamnak a magyar középpályás és labdarúgócsapata.
A harctéren érdemben helytállni mégsem csak Facebook-profilok kezeléséből áll majd.
