A jövő évi európai parlamenti (EP-) választások után az európai politika súlypontja globalista irányból nemzeti szuverenista irányba fog tolódni – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán a felvidéki Ógyalla közelében rendezett Martosi szabadegyetemen tartott fórumán.
Először lesz tét az EP-választáson
Az EP-választásokat Kövér László úgy jellemezte, hogy „az igazság pillanata lesz”. Mint mondta, azért, mert most először lesz a választás tétje az, hogy merre haladjon Európa: egy idegen civilizációkban feloldódó kontinens legyen, vagy sikerül megfordítani ezt a folyamatot.
A szabadegyetem első kiemelt fórumának résztvevői – Kövér László, Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár és Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke – az elmúlt egy évet értékelték, illetve a jövőbeli kilátásokat mérlegelték Európa, a Kárpát-medence és a felvidéki magyarság szempontjából.
„Nemcsak a magyarországi, de az európai baloldal is vesztésre áll” – vélekedett az EP-választások kilátásait latolgatva a házelnök, megjegyezve: Nyugat-Európában fokozatosan hátrál meg az a politikai garnitúra, amely felvállalta az „Európai Egyesült Államok” vízióját.
Növelni kell a katonai kiadásokat
A visegrádi négyekkel (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) kapcsolatban Kövér László azt mondta: bár azok kormánypártok tekintetében lefedik az egész európai pártstruktúrát, fennáll a paradigmaváltás lehetősége, megvan a lehetőség arra, hogy felülemelkedjenek régi problémáikon, tekintve, hogy most a „nemzeti államok egymás közti pitiáner küzdelmeinél nagyobb a tét”.
„Ez egy remény, egy esély, amely még nincs itt karnyújtásra” – tette hozzá Kövér László, aki szerint ezzel összefüggésben a közép-európai identitás kialakítására is szükség lenne.
Kövér László beszélt arról a levélről is, amelyet az Amerikai Egyesült Államok vezetése a napokban küldött európai NATO-tagországoknak, felszólítva őket arra, hogy tartsák a vállalt szinten védelmi kiadásaikat. Ezzel kapcsolatban Kövér László úgy vélekedett: ha az európai NATO-tagállamok teljesítenék ezeket az elvárásokat – vagyis bruttó össztermékük (GDP) két százalékára emelnék védelmi költségvetésük szintjét –, az többszöröse lenne annak az összegnek, amelyet Oroszország védelmi célra költeni tud – így ebből az összegből akár magukat is meg tudnák védeni.