Románia 2020-ig ünnepli az Erdéllyel való egyesülés centenáriumát

A tárcavezető szerint a történelmi valóság követelte meg, hogy 2020-ig meghosszabbítsák a centenáriumi ünnepségsorozatot. „Nem felejthetjük el, hogy 1919-ben olyan fontos országok ismerték el az ország új státusát, mint Franciaország és az Amerikai Egyesült Államok” – idézte az Agerpres hírügynökség a minisztert. Amint Ivascu felidézte, ezek az elismerések addig tartottak, míg 1920-ban békeszerződés rögzítette Nagy-Románia határait. A miniszter tájékoztatása szerint a tárcához 1159 pályázatot nyújtottak be centenáriumi rendezvények finanszírozására, amelyek közül százat bíráltak eddig el, és a nyertes pályázatok listája folyamatosan bővül.

George Ivascu bizakodónak mutatkozott abban a tekintetben, hogy a december elsejei centenáriumi ünnepségre sikerül felállítani Gyulafehérváron az egyesülés emlékművét. Az elmúlt év végén a kormány 18,8 millió lejt (1,24 milliárd forint) utalt ki erre a célra. Az alkotás kivitelezésére az elkövetkező hetekben kötik meg  a szerződést Mihai Buculei képzőművésszel. George Ivascu Gyulafehérváron a helyi 1918. december 1. Egyetem és a román Külügyminisztérium által szervezett rendezvényen vett részt pénteken. Az eseményre a Bukarestbe akkreditált nagyköveteket is meghívták. 

A gyulafehérvári egyesülés emlékműve látványtervének az elkészítésére 1993-ban hirdették meg az első pályázatot. Ezt is, akárcsak a 15 évvel későbbi újabb pályázatot Mihai Buculei szobrászművész, a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem volt tanára nyerte egy 22 méter magas, kőből megépítendő alkotás tervével. Az alkotás tulajdonképpen négy egymással szembefordított kereszt, amelyek csúcsai boltívesen egymásba folynak. A magyar történelmi tudatban Erdély elvesztése 1920. június 4-éhez, a versailles-i Trianon palotában aláírt békeszerződéshez kötődik, a román történelmi tudat 1918. december elsejét, az e napon tartott gyulafehérvári nagygyűlést tekinti Erdély és Románia egyesülése dátumának. 

Az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés alkalmával az erdélyi, a bánsági és a magyarországi románok mintegy százezer küldötte nyilvánította ki egyoldalúan az általuk lakott területek és Románia egyesülését. A nagygyűlés által elfogadott kiáltvány teljes szabadságot, anyanyelvű közigazgatást és igazságszolgáltatást, valamint arányos képviseletet ígért a Romániához csatlakozó népeknek. Az erdélyi magyar szervezetek a kiáltvány kisebbségekre vonatkozó részét az autonómia korabeli terminusokkal való körülírásaként értelmezik. 

(MTI)