Kolozsvári konferencián idézték fel a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást

2018. december 06. 18:33

Erdélyi magyar értelmiségiek idézték fel egy kolozsvári konferencia keretében a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást.

2018. december 06. 18:33

Erdélyi magyar történészek, egyetemi oktatók idézték csütörtök délután egy kolozsvári konferencia keretében a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást.

A rendezvény annak a háromperces kisfilmnek a levetítésével kezdődött, amelyet a Janovics Jenő kolozsvári filmstúdiója készített az 1918. december 22-én tartott kolozsvári nemzetgyűlésről, amelyen – válaszként a gyulafehérvári román nemzetgyűlésre – az erdélyi magyarok több tízezres tömege kinyilvánította, hogy „Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni, és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot". A némafilm tanúsága szerint az egykori Erdélyi Nemzeti Tanács és a Székely Nemzeti Tanács által közösen szervezett nagygyűlésnek román felszólalói is voltak. 

A néma mozgóképeken a Kolozsvárra vonattal érkező kalotaszegi küldöttek és az egyetemi ifjúság felvonulása, a város főterét megtöltő tömeg, valamint a nagygyűlés szónokai is láthatók, akiktől kimerevített képeken írásban idéz egy-egy gondolatot a kisfilm. Lönhárt Tamás történész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanszékvezetője az MTI-nek elmondta: a filmet pár nappal az esemény után a pesti mozikban vetítették a filmhíradó részeként. 

A hatalomváltás erdélyi eseménysorát felvázoló Fodor János történész felidézte: az 1918. november 28-án Marosvásárhelyen tartott székely nagygyűlésre kihatott, hogy a szervezők nem tudtak megegyezni az ideológiai kérdésekben, ezért ott csak pár ezren vettek részt, a kolozsvári nagygyűlésnek azonban több tízezer résztvevője volt annak ellenére, hogy a benyomuló román hadsereg ekkor már Kolozsvárhoz közelített, és a székelyföldi küldötteket nem engedte eljutni a nagygyűlésre. 

Lönhárt Tamás előadásában arra világított rá, hogy a monarchia népei nemzeti tanácsainak a megalakulását IV. Károly uralkodó legitimálta, amikor a monarchia „hűséges nemzeteihez" fordult, és azt is lehetővé tette számukra, hogy a monarchia felbomló hadseregéből nemzeti gárdákat szervezzenek. Hozzátette: a magyarok késlekedtek a nemzeti hadsereg megszervezésével, és ez végzetesnek bizonyult az ország számára. Magyarország területén ugyanis a karhatalom hiánya a rend felbomlásához vezetett, és az antanthatalmak számára is az volt a legfontosabb, hogy biztosítva legyenek az országon átvezető felvonulási útvonalak a szovjetek elleni háborúhoz. 

A kolozsvári konferenciát a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Buza László Egyesület a Nemzetközi és Regionális Kapcsolatokért (BLENRK) szervezte. Tőkés László KMAT-elnök levélben küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy Trianonra ma az autonómia a válasz.

(MTI)

Összesen 3 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Petrus Saxonus
2018. december 10. 08:44
"Lönhárt Tamás előadásában arra világított rá, hogy a monarchia népei nemzeti tanácsainak a megalakulását IV. Károly uralkodó legitimálta, amikor a monarchia „hűséges nemzeteihez" fordult, és azt is lehetővé tette számukra, hogy a monarchia felbomló hadseregéből nemzeti gárdákat szervezzenek." Nem értem, miért kell minden magyar történésznek ezt szajkóznia oldalától, állásponttól és szakterülettől függetlenül, mivel nem igaz. A "Völkermanifest" nem vonatkozott a Magyar Szent Korona Országaira. A horvát elszakadás, a fiumei elszakadás, a tót, a román, a szerb és a többi (a Károlyi-félével egyetemben) mind-mind törvénytelen volt. (Mellesleg, ha intézménynévként, álladalomként idézzük, akkor "a" Monarchia nagy kezdőbetűvel írandó.) Az 1918. október 16-án kiadott, és a ciszlajtán császári-királyi miniszterelnök (Max Freiherr Hussarek von Heinlein) által ellenjegyzett, ún. "Völkermanifest" kifejezetten mondja, hogy a Magyar Szent Korona Országaira nem érvényes, annak területi integritását, belső közjogi rendjét nem érinti, kizárólag az "A Birodalmi Tanácsban Képviselt Országok és Királyságok" (illetve ekkori hivatalos megnevezéssel már "Az Ausztriai Országok") esetén bír hatállyal, azaz Ciszlajtánia területére vonatkozik. Ez a szöveg jellegén túl abból is nyilvánvaló, hogy az adott államalakulat császári-királyi miniszterelnöke jegyezte csupán ellen (mint mondtam), amely álladalmat csak a közös uralkodó, valamint a közösügyi szervek és tevékenységek kapcsolt kölcsönösen elismerten 1867-től fogva össze hazánkkal, mint (nemzetközi jogi értelemben véve) szuverén nemzettel. Idézem az ominózus részt: "Diese Neugestaltung, durch die die Integrität der Länder der Heiligen ungarischen Krone in keiner Weise berührt wird, soll jedem nationalen Einzelstaate seine Selbständigkeit gewährleisten.“ A nemzeti tanácsok felállása teljesen jogtalan volt hazánk területén, államellenes bűncselekménynek minősíthetők egytől egyig. Az ilyen nyilatkozatokhoz (Kolozsvárott meg pláne) csak tapsolnak a román történészek... Ki kell modnani, minden fórumon hangsúlyozni, hogy a nemzeti tanácsoknak semmiféle alaki jogilag nézvbe legitim alapja nem volt a Magyar Szent Korona Országaiban.
devilfish
2018. december 06. 22:20
Mackensen tábornok német hadserege itt volt a Kárpát medencében(kb. tízszer verte meg a románokat). Felajánlotta, hogy kivül tartja őket - mivel feloszlatták a magyar hadsereget - de Károlyi visszautasította és internálta őt Fótra. A barom.
3M..
2018. december 06. 18:47
Amire büszkék voltunk! Reméljük hogy Kolozsvár ismét a régi fényében pompázik majd. https://24.p3k.hu/app/uploads/2016/05/hitler.jpg Szebb Jövőt!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!