Száguld a magyar gazdaság

„Az előzetesen közzétett 4,8% helyett 4,9%-kal nőtt az idei harmadik negyedévben a magyar GDP a nyers adat szerint éves alapon, de nagyobb a felfelé módosítás a szezonálisan és munkanap tényezővel igazított adatnál: ott ma 5,2%-os szárnyalásról számolt be a KSH az 5%-os előzetes adat után.

A friss adat legalább 1996 óta, de nagy valószínűséggel a rendszerváltás óta a leggyorsabb növekedést jelenti ezen mutató szerint. Mindez összefügg azzal, hogy negyedéves alapon nem 1,2%-kal, hanem 1,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. Az adatok szerint igencsak széles bázisú, a legtöbb ágazat teljesítményével összefügg ez a szárnyalás, de kiemelendő a szolgáltatások, az építőipar és az ipar teljesítménye. Figyelemre méltó, hogy az első háromnegyed évben a nyers adatok alapján 4,8%-kal nőtt a magyar gazdaság. (...)

Amint azt már az előzetes adatok kapcsán is összefoglaltuk, a rendkívül gyors magyar növekedésnek két főbb karakteres motorja van: 

– Az egyik a lakossági jövedelmek bővülése, ami a fogyasztást pörgeti. Bár a reálkeresetek növekedése az elmúlt hónapokban kicsit visszafogottabb lett, ám eközben a háztartások hitelfelvételi hajlandósága erősödött.

– A másik fontos növekedési faktor az EU-forrás, pontosabban az ezt megelőlegező költségvetési költekezés. Ennek köszönhetően óriási összegek áramlanak a gazdaságba, amelyek keresleti oldalról húzzák a GDP-t és pörgetik az építőipart, illetve az ipart.

– Bár a felülvizsgált adat még az előzetesnél is nagyobb mértékben eltér a piaci várakozásoktól, előretekintve a lassulást ígérő pálya nem nagyon változott. Az ugyanis továbbra is érvényes, hogy a GDP-bővülésnek vannak nem fenntartható elemei. Az azonban a negyedévről negyedévre meglepetést okozó GDP-adat láttán nagy kérdés, hogy ez a pálya valóban annyira meredek lesz-e, mint ahogy azzal többnyire számoltak a szakértők. A jövő évi GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzések konszenzusa egyébként 3,5%.

A lefelé mutató kockázatok az alábbiak lehetnek: 

– A nemzetközi konjunktúra érezhetően lanyhul, különösen az európai gazdaságok vesztenek lendületet (ld. alábbi ábra), de amint azt a tegnapi amerikai részvénypiaci zuhanás kapcsán kiemeltük: ott is a növekedési félelmek kezdek eluralkodni.

– A magyar belső felhasználás gyors bővülése az importigény miatt elkezdte rontani a külső egyensúlyt, ami felveti a kérdést, hogy folytatódhat-e hasonló tempóban a bérek emelkedése.

– Ugyanakkor a hitelezés felfutása, a kitartó építőipari konjunktúra, illetve az, hogy az uniós forrásfelhasználás jövőre fut a csúcsára, felveti annak a lehetőségét, hogy kedvező külső környezet mellett 2019-ben sem látunk még érdemi lassulást, és az csak 2020-ban érkezik majd.”