Az EU alulmarad a technológiai versenyben

„A legfontosabb kérdés ma már az, hogy mi milyen EU-t akarunk a XXI. században. Olyat, amely képes korunk globális kihívásaira is reagálni. Ezzel szemben azonban a mai EU láthatóan nem képes erre.

A válságok kezelése kapcsán intő jel például a brexit, hiszen az EU területi és gazdasági integritása került immáron veszélybe: az Egyesült Királyság az EU GDP-jének a 16 százalékát adja.

A távozásban gondolkodó ország számos területen jár az élen: high-tech pénzügyi szektor, biotechnológia, űrtechnológia, versenyképes vállalati és szervezeti innováció, valamint világverő felsőoktatás – hogy csak a legfontosabbakat említsük. Ha az EU elődjének, az Európai Gazdasági

Közösségnek a kommunista vetélytársára, a KGST-re visszatekintünk, akkor ijesztő párhuzamot vélhetünk felfedezni a brexit kapcsán a törésvonalak mentén: a gazdaságilag fejlettebb kelet-európai (volt szocialista) országok területe ugyan nem érte el a Szovjetunió területének a fél százalékát sem, azonban a szovjet GDP 35 százalékának megfelelő gazdasági értéket állítottak elő.

A Szovjetunió élt 74 évet és kimúlt. A kommunista rendszer nem tudta felvenni a ritmust a termelékenység és technológiai fejlődés tekintetében és a belső feszültségek, aszimmetriák, valamint a moszkvai központból irányított, rugalmatlan rendszer végül együttesen szétfeszítették az uniót.”