Nevén kell nevezni, ha gyűlöletkampány folyik – Kocsis-Cake Olivio a Mandinernek

Hogyan kell ejteni a nevét?

Cake, magyarosan. C-vel. Kocsis-Cake Olivio.

Bissau-guineai származású politikusként nem érezte magát megszólítva a Fidesz migrációellenes kampánya során?

Nem. Teljesen magyar az identitásom,

Az édesapám ugyan bissau-guineai származású, de 40 éve itt él és már magyar állampolgár. Én már itt születtem Magyarországon, és az édesanyám is magyar. Bissau-Guineát sajnos csak fényképen láttam. Afrikában is csak egyszer voltam, amikor Tunéziában nyaraltam. A kampányt így nem vettem magamra, de nagyon károsnak tartottam és nem értettem egyet a kampány fő mondanivalójával.

Ön is álproblémának tartotta a migrációt?

Nem. A migrációt nagyon fontos problémának tartottam, amit kezelni kell. Ugyanakkor nem nemzetállami szinten kell megoldani, hanem az Európai Uniónak és az Egyesült Államoknak kell lépéseket tennie annak érdekében, hogy az emberek tömegesen ne hagyják el az országukat. Az senkinek sem jó, ha az emberek tömegével jönnek-mennek. A kibocsátó országoknak sem jó, a befogadó országoknak sem jó.

Ha Kocsis-Cake Olivio lett volna 2015 nyarán Magyarország belügyminisztere, épül kerítés a déli határon?

Én

Erre nem volt szükség. A magyar emberek nem akartak tömegével beengedni embereket. Annyi embert kellett volna beengedni, amennyit a kormány amúgy is beengedett, maximum 1200-1300 embert.

2015-ben négyszázezren jöttek. Ha ön a belügyminiszter, épített volna a kerítést vagy sem?

Nem voltam belügyminiszter, ezért nem tudok arra a kérdésre válaszolni, hogy mi lett volna, ha belügyminiszter lettem volna. Én azt tudom elmondani, hogy én mit csináltam volna. Ez a négyszázezer ember egyébként nem akart Magyarországra jönni, ők átmentek az országon, nem akartak itt letelepedni. Ha én belügyminiszter lettem volna, akkor regisztráltam volna őket, biztosítottam volna a magyar embereket arról, hogy biztonságban vannak. Egyszerre kellett volna humánusnak lenni és a biztonságra törekedni. Ehhez képest a kormány indított egy idegengyűlölő kampányt. Kiírták, hogy „ha idejössz, akkor nem veheted el a magyarok munkáját” és „tiszteletben kell tartanod a kultúránkat”.

Ügyesen megkerülte a kérdést, de térjünk vissza a kerítésre. Épített volna vagy sem? A Párbeszéd az európai zöldek pártcsaládjának a tagja, ők élesen támadták a kerítésépítést anno.

Attól, hogy a zöldek pártcsaládjába tartozunk, nem biztos, hogy mindennel egyetértünk, amit ők mondanak. A kötelező kvótákkal például nem értünk egyet. Magyarország szuverén joga, hogy eldöntse, hány menekültet fogad be.

Tehát a dublini menekültügyi reformmal nem értenek egyet?

Ezzel a részével nem.

Ehhez képest Jávor Benedek, az önök európai parlamenti képviselője megszavazta azt a szakbizottsági jelentést az EP-ben, amely előirányozza a kvótát és a Magyar Narancsnak adott nyilatkozatában is a javaslat mellett érvelt.

A dublini menekültügyi reform több mindenről szól, de ezzel a részével mi nem feltétlenül értünk egyet. Mi azt gondoljuk, hogy át kell gondolni, hogy Magyarország gazdasági teljesítőképessége mennyi ember befogadására ad lehetőséget, mennyi menekültet tudunk sikeresen integrálni. Ez egy értelmes vita, ezt át kell gondolni. Nem gondolom azt, hogy nulla embert kellene befogadni és azt sem, hogy több százezret. De a Fidesz is befogadott már 1300 menekültet.

Kerítés? Felépült volna vagy sem? 

Nem én voltam a belügyminiszter, ezért nem tudok erre a kérdésre válaszolni.

Egy ellenzéki pártnak az a feladata, hogy alternatívát képezzen a mindenkori kormánnyal szemben. Ha erre a kérdésre már ellenzékben sem tudnak válaszolni, akkor hogyan akarnak kormányozni?

Kormányozni a jövőben fogunk. De azt, hogy mit csináltunk volna a múltban, azt nem tudom megmondani. Jelenleg áll a kerítés, amit nem bontanánk le. Hozzáteszem,

Ez téves hozzáállás a Fidesz részéről. Élőerő is kell a kerítés mellé.

Amióta áll a kerítés, azóta van ott élőerő is.

Igen, de ha nem lenne ott élőerő, akkor nem ért volna semmit önmagában a kerítés.

Akkor máshogy kérdezem. Kerítést élőerővel épített volna a Párbeszéd?

Ha kormányon lettünk volna, akkor biztos, hogy megerősítjük a határ védelmét.

Milyen módon?

Élőerővel vagy ami ahhoz szükséges, hogy a magyar emberek biztonságban érezzék magukat.

Amikor elkezdődött a kerítésépítés, akkor azt mondták, hogy a kerítés „értelmetlen, embertelen, pazarlóan drága” és „illegális”.

Az biztos, hogy pazarló volt. Több milliárdból építettük fel a kerítést, holott nem a kerítés látta el azt a funkciót, amely megállította az illegális bevándorlást. Fontosabb volt az EU és a Törökország közötti megállapodás.

A megállapodás 2016. március 20-án lépett hatályba. Magyarországra viszont már 2015. októberének végén alig jöttek a migránsok. Pont október végére készült el a teljes déli határon a kerítés.

Az intézkedések már előtte is lezajlottak, ráadásul már nem volt olyan fokozott háborús helyzet Szíriában, mint előtte. A csúcs 2015-ben volt, amikor többszázezer ember jött Európába. A Párbeszéd álláspontja az, hogy

Ebben nekünk együtt kell működni az EU-val. Ebből a szempontból az, hogy a magyar kormány megvétózta az EU és Afrika között kötött megállapodást, az nagyon rossz lépés volt; hiszen ennek a megállapodásnak pont az lett volna a lényege, hogy helyben odamegy az EU és segít a kibocsátó országokon. 

A kormány azt mondja, hogy ő nem a segítségnyújtást ellenezte, hanem a javaslat azon pontját, ami az eddig illegálisnak számító migrációt legalizálta volna. Ennek a két kérdésnek az összekapcsolása miatt vétóztak. 

Ez is mutatja, hogy nem annyira fekete-fehér a történet. Talán módosítással kellett volna élni és nem az egészet megvétózni. Annál hatékonyabb módszer nincs, hogy a kibocsátó országokon segítünk. Ha egy ilyen kezdeményezést gátolunk egy egyébként mellékes ok miatt, akkor az probléma.

Az mellékes ok, hogy az illegális migráció bizonyos formáit legalizáljuk?

A legfontosabb kérdés az, hogy meg tudjuk-e azt akadályozni, hogy az emberek tömegesen hagyják el a saját országukat. Ebben a kormány nem azt az álláspontot képviseli, amit kommunikál.

A kormány is tesz ezért. Erről szól a Hungary Helps Program. Kórházak, iskolák, templomok épülnek magyar adófizetői pénzből a válságzónákban.

Nagyon helyes, de ezt a problémát egy ország nem tudja egyedül megoldani. Ehhez kell az EU és az USA. Amit a kormány megvétózott, az egy EU-Afrika megállapodás lett volna, ami valószínűleg nagyobb hatással lett volna a kibocsátó országokra, mint a mi segítségünk, ami egyébként nagyon fontos és abszolút értékelni kell.

A BBC-nek nyilatkozott nemrég, ahol az 1930-as évek hitleri Németországához hasonlította a magyarországi folyamatokat. Erre mi szükség volt?

Ez így nem igaz.

Arra reflektáltam, hogy a 2015-ös idegenellenes kampány mennyire káros és felháborító dolog volt. Egyébként a kampányt nem csak én tartottam ilyennek, hanem nagyon sok fideszes szavazó, fideszes értelmiségi is.

Pont a kiábrándult fideszesek miatt nem kontraproduktív ez a „hitlerezés” külföldön?

A xenofób kampány engem a ’30-as évek kampányára emlékeztet,arra a kampányra, amit annak idején Goebbels is folytatott. Ő mondta azt, hogy sokáig kell sulykolni a hazugságot, és az előbb-utóbb igazsággá válik. Erre mondtam azt, hogy eddig történészként nem értettem, hogy lehetett Németországban az embereket manipulálni, de ez a kampány segített ennek megértésében. Ha az állam állami erőforrásokkal folytat bizonyos csoportok ellen gyűlöletkampányt, azzal az emberek egy részét manipulálni lehet. De azt is elmondtam az interjúban, csak azt már nem adták le, hogy a magyarok nagyobb részét még ezzel a goebbelsi típusú kampánnyal sem lehetett manipulálni. A magyar társdadalom nem idegengyűlölőbb, mint más közép-keleti-európai ország, sőt a többsége elfogadó, vendégszerető. Ez a kampány egyébként nem csak menekültek ellen vagy Soros György ellen folyik, legutóbb már az otthonápolókat nevezték Soros-ügynöknek. Nevén kell nevezni, ha ilyen gyűlöletkampány folyik. 

Csak a Fidesznek üzennek azzal, hogy afrikai származású politikusként ön ült be Karácsony Gergely helyére a parlamentbe, vagy valódi politikai teljesítmény van ön mögött? Miben jobb ön, mint V. Naszályi Márta, akivel a hírek szerint a megüresedett székért rivalizált?

A mandátum sorsáról a Párbeszéd taggyűlése döntött. Már lassan nyolc éve foglalkozom politikával, voltam önkormányzati képviselő, polgármester-jelölt, az LMP vezető testületének tagja, négy évig pártigazgató, valamint még 2014-ben országgyűlési képviselő-jelölt is. Azt gondolom, hogy már komoly munkát tettem ebbe és komoly tapasztalatom van. A négy év pártigazgatóság tapasztalatait szeretném behozni az első vonalba. Az ellenzéknek egyrészt tartalmi problémája volt a választásokon, ugyanis nem tudott megfelelő víziót felvázolni a Fidesz víziójával szemben. Másrészt technikai kihívásokkal is küzdött az ellenzék a választási rendszer miatt, de voltak szervezeti problémák is. Az ellenzék nem volt elég szervezett a kampány során. Ezen a négyéves pártigazgatói múltam miatt tudok segíteni a jövőben. Ezeket a szempontokat vette figyelembe a Párbeszéd elnöksége és taggyűlése. Persze

Remélem, hogy a parlamenti jelenlétem csökkenteni tudja majd azokat a sztereotípiákat és előítéleteket, amiket a Fidesz gyűlöletkampánya eredményezett a magyar társadalomban a más származású vagy bőrszínű emberekkel szemben.

Hogyan látja az ellenzéki politizálás esélyeit az áprilisi választások tükrében? Korábban javasoltak új pólust, előválasztást, végül a koordinálásnál maradtak. Mi lesz a stratégia 2022-re?

A választási rendszer azt követeli meg, hogy az egyéni körzetekben legyen együttműködés az ellenzéki pártok között.

Bevonnák a Jobbikot is ebbe?

Igen. Ezekben az egyéni körzetekben a Jobbikkal is el lehet kezdeni egyeztetni, hogy legyen együttműködés. Ha találunk olyan jelöltet, akit a helyi szervezetek elfogadnak, aki nem szélsőséges, és aláír egy ilyen szándéknyilatkozatot, akkor lehet akár jobbikos jelöltről is beszélni. A mérhető támogatottsággal rendelkező ellenzéki pártoknak együtt kell működni. Az előválasztás ötlete egyébként azért is jó, mert ott az ellenzéki szavazók döntenék el, hogy melyik pártnak van a legjobb jelöltje. 

Az előválasztást már az önkormányzati választáson is ki lehet próbálni.

Ha már önkormányzati választás: Karácsony Gergely azt nyilatkozta, hogy „hősi halott nem leszek még egyszer”, utalva arra, hogy az önkormányzati választáson főpolgármester-jelölt csak akkor lesz, ha valódi esély nyílik a győzelemre. Ön szerint van valódi esély?

Budapestet meg lehet nyerni. A Jobbik nélkül is tudunk győzni Budapesten. A győzelemre akkor van esély, ha van szoros együttműködés, fegyelmezett kampány, jó jelölt és egy vízió, amit leteszünk az asztalra.

Ki lehet ez a jó jelölt?

Ebben az ellenzéki pártoknak kell majd megállapodni. De az előválasztás is eldöntheti ezt a kérdést.

Mi lehet a jó vízió?

Ezt az ellenzéki pártok kis köreinek kell kitalálnia. Budapesten nagyon sok olyan kérdés van, amin lehetne javítani. A közlekedés, városfejlesztés terén például bőven lenne tennivaló.

Mi lesz a Párbeszéd stratégiája a következő évekre? Jelenleg nagyjából egy százalékon vannak.

A legutóbbi Závecz Research mérésen a biztos szavazók között már három százalékon mérték a Párbeszédet.

Pont három százalék a hibahatár, tehát ez lehet akár nulla is, meg persze hat is.

Inkább a hat.

Kizárólag magukra koncentrálnak és önálló arculatot építenek a következő években, vagy újra belevetik magukat az ellenzéki összefogás kérdésébe?

Nem öncélú a mi politizálásunk. Nem az a célunk, hogy bejussunk a parlamentbe és el tudjuk mondani, hogy van Párbeszéd. A nevünkből is fakad, hogy megpróbáljuk összehozni, hogy legalább az egyéni választókerületek szintjén egységesebb legyen az ellenzék. A Párbeszéd az ellenzéket új arcokkal és új ötletekkel, progresszív javaslatokkal tudja segíteni. Ezek a javaslatok az ellenzék megújulásának irányába hathatnak.

Tartalmilag mire gondol? Milyen progresszív javaslataik vannak?

Például az alapjövedelemre. Ez egyfelől egy pénzügyi csomag, másfelől egy filozófia.

Az üzenetünk az, hogy most már egy olyan világban élünk, ahol az állam biztosíthatja mindenki számára azt, hogy legalább annyi jövedelme legyen, hogy ki tudja fizetni a számláit, ne halljon éhen, legyen lehetősége arra, hogy megvalósítsa önmagát. Nem olyan korban élünk, ahol az a cél, hogy akinek kétszázmilliárdja van, annak legyen háromszázmilliárdja, és azok a politikusok, akik ennek az ellenkezőjét állítják, azok hazudnak. Ez persze szemben áll az „aki nem dolgozik, ne is egyék” mondással. Ez olyan baloldali program, amelyet minden baloldali párt tud vállalni.

Fotók: Földházy Árpád